Telcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ez a szócikk a romániai településről szól. A csehországi várost lásd itt: Telč, a szobrászt itt: Telcs Ede.
Telcs (Telciu)
A falu központja északról
A falu központja északról
Telcs címere
Telcs címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang községközpont
Irányítószám 427355
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 35063
Népesség
Népesség3598 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság3 (2011)[3]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság331 m
Terület291,42 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Telcs (Románia)
Telcs
Telcs
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 25′ 52″, k. h. 24° 23′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 52″, k. h. 24° 23′ 47″
Telcs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Telcs témájú médiaállományokat.
1841-ben épült telcsi ház a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban
A ház melléképületei

Telcs (románul: Telciu, németül: Teltsch, jiddisül טעלטש) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Cibles délkeleti, a Radnai-havasok délnyugati lábánál, a Szalóca bal partján, Naszódtól 21 km-re északra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

1440-ben pusztaként említették, Chech néven, ejtése azonban már ekkor közel állt a maihoz. Ez alapján Kiss Lajos a 'borjú' jelentésű' szláv telec szóból vezeti le. Hegyi Géza azonban beszámol egy 1334-es említéséről is, mint Telekus (= Telekes).[4] Későbbi írott névváltozatai: Thelch (1450), Teolcz (1600), Tölcs (1733).

Története[szerkesztés]

A 15. század közepén települt, román lakossággal. Három papja és néhány környékbeli kenéz kérésére Beszterce városa 1523-ban segítséget nyújtott ortodox kolostora újraalapításához, amely a Byrckes pataknál, Telcs és Hordó között feküdt. A város 1533-ban kibővítette szabadalmait, többek között erdőbirtokot és malmot kapott.[5] 1721-ben 72 családját számolták össze.[6] 1783 és 1851 között a naszódi második román határőrezred 10. századának a székhelye volt. 1837-ben ide helyezték át a naszódi triviális iskolát. 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[7]

Határában a fazekasok számára értékes vörösagyagot termeltek ki. 1933-ban nyitották meg első gyógyszertárát.[8]

1939-ben adták át a tizenöt kilométeres Telcs–Szálva vasútvonalat. A falut Alsóvisóval összekötő, nehéz, hegyi terepen vezetett vasúti szakaszt 194849-ben, romániai és külföldi fiatalok munkája nyomán adták át.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 1555 lakosából 1547 volt román nemzetiségű és ugyanannyi görögkatolikus vallású.
  • 1900-ban 3102 lakosából 2884 volt román, 172 magyar és 31 német anyanyelvű; 2799 görögkatolikus, 207 zsidó és 70 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 3950 lakosából 3928 volt román nemzetiségű; 3669 ortodox, 184 görögkatolikus, 70 pünkösdista és 20 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az 557. számú, a 19. században egy zsidó tulajdonos által épített ház műemlék.
  • A faluban egy zsidó temető is található.[9] A falu zsidósága a haszid vallási irányzathoz tartozott.[10] A zsinagóga egykor a fűutca és az Ulița Muntelui sarkán állt, 1970 körül rombolták le.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt töltötte gyermekkora egy részét George Coșbuc és itt tanult meg németül nagybátyjától, a helyi iskola igazgatójától.[11]
  • Itt született 1917-ben Járai Rezső közíró, szerkesztő.
  • Itt született 1966-ban Gelu Vlașin költő.

Források[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
  4. Hegyi Géza: Radna és a Radna-völgy a középkorban (1241–1469/1475). Erdélyi Múzeum 2006, 3–4. sz., 38. o.
  5. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
  6. Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
  7. Belügyi Közlöny 1907, 2. o.
  8. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o.
  9. International Jewish Cemetery Project (angolul)
  10. Randolph R. Braham – Tibori Szabó Zoltán: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Bp., 2007
  11. Niculae Drăganu: George Coșbuc la liceul din Năsăud și raporturile lui cu grănicerii. Bistrița, 192?

További információk[szerkesztés]