Telcs
| Telcs (Telciu) | |||
 | |||
| A falu központja északról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Beszterce-Naszód | ||
| Község | Telcs | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 427355 | ||
| Körzethívószám | 0x63[1] | ||
| SIRUTA-kód | 35063 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3630 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 3 (2011)[2] | ||
| Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 331 m | ||
| Terület | 291,42 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 25′ 48″, k. h. 24° 23′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 48″, k. h. 24° 23′ 39″ | |||
 | |||
| Telcs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telcs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Telcs (románul: Telciu, németül: Teltsch, jiddisül טעלטש) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Cibles délkeleti, a Radnai-havasok délnyugati lábánál, a Szalóca bal partján, Naszódtól 21 km-re északra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
1440-ben pusztaként említették, Chech néven, ejtése azonban már ekkor közel állt a maihoz. Ez alapján Kiss Lajos a 'borjú' jelentésű' szláv telec szóból vezeti le. Hegyi Géza azonban beszámol egy 1334-es említéséről is, mint Telekus (= Telekes).[3] Későbbi írott névváltozatai: Thelch (1450), Teolcz (1600), Tölcs (1733).
Története[szerkesztés]
A 15. század közepén települt, román lakossággal. Három papja és néhány környékbeli kenéz kérésére Beszterce városa 1523-ban segítséget nyújtott ortodox kolostora újraalapításához, amely a Byrckes pataknál, Telcs és Hordó között feküdt. A város 1533-ban kibővítette szabadalmait, többek között erdőbirtokot és malmot kapott.[4] 1721-ben 72 családját számolták össze.[5] 1783 és 1851 között a naszódi második román határőrezred 10. századának a székhelye volt. 1837-ben ide helyezték át a naszódi triviális iskolát. 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[6]
Határában a fazekasok számára értékes vörösagyagot termeltek ki. 1933-ban nyitották meg első gyógyszertárát.[7]
1939-ben adták át a tizenöt kilométeres Telcs–Szálva vasútvonalat. A falut Alsóvisóval összekötő, nehéz, hegyi terepen vezetett vasúti szakaszt 1948–49-ben, romániai és külföldi fiatalok munkája nyomán adták át.
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 1555 lakosából 1547 volt román nemzetiségű és ugyanannyi görögkatolikus vallású.
- 1900-ban 3102 lakosából 2884 volt román, 172 magyar és 31 német anyanyelvű; 2799 görögkatolikus, 207 zsidó és 70 római katolikus vallású.
- 2002-ben 3950 lakosából 3928 volt román nemzetiségű; 3669 ortodox, 184 görögkatolikus, 70 pünkösdista és 20 római katolikus vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Az 557. számú, a 19. században egy zsidó tulajdonos által épített ház műemlék.
- A faluban egy zsidó temető is található.[8] A falu zsidósága a haszid vallási irányzathoz tartozott.[9] A zsinagóga egykor a fűutca és az Ulița Muntelui sarkán állt, 1970 körül rombolták le.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt töltötte gyermekkora egy részét George Coșbuc és itt tanult meg németül nagybátyjától, a helyi iskola igazgatójától.[10]
- Itt született 1917-ben Járai Rezső közíró, szerkesztő.
- Itt született 1966-ban Gelu Vlașin költő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ Hegyi Géza: Radna és a Radna-völgy a középkorban (1241–1469/1475). Erdélyi Múzeum 2006, 3–4. sz., 38. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
- ↑ Belügyi Közlöny 1907, 2. o.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o.
- ↑ International Jewish Cemetery Project Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ Randolph R. Braham – Tibori Szabó Zoltán: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Bp., 2007
- ↑ Niculae Drăganu: George Coșbuc la liceul din Năsăud și raporturile lui cu grănicerii. Bistrița, 192?
További információk[szerkesztés]
- A község hivatalos webhelye (románul)
- 1841-ben épült telcsi lakóház és porta a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban (angolul)
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}