Paszmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paszmos (Posmuș, Paßbusch)
A Teleki-kastély
A Teleki-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Beszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Nagysajó
Irányítószám 427292
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 34672
Népesség
Népesség 667 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 418 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Paszmos (Románia)
Paszmos
Paszmos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 58′ 30″, k. h. 24° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 30″, k. h. 24° 35′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paszmos témájú médiaállományokat.

Paszmos (románul: Posmuș, németül: Paßbusch, helyi szász nyelvjárásban Poospesch) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Először 1319/20-ban említették, Pozpus alakban. Ez az elsődleges névalak Kiss Lajos egy szláv eredetű *Pospyš személynévből keletkezhetett. 1332–35-ben ugyanaz a forrás Pazpus, Posmus és Piczpus alakban is említette. 1443-ban mint Pazmos fordult elő. Német neve az elsődleges Poszpus névből fejlődött.

Fekvése[szerkesztés]

A Mezőség keleti peremén, Szászrégentől 36 kilométerre északnyugatra, Besztercétől 37 kilométerre délkeletre található.

Népesség[szerkesztés]

A népességszám változása[szerkesztés]

Népessége 1850 és 1966 között nőtt, azóta a szászok kivándorlása miatt csökkent.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

  • 1910-ben 901 lakosából 423 volt román, 370 német és 104 cigány anyanyelvű; 454 görög katolikus, 380 evangélikus és 26 zsidó vallású.
  • 2002-ben 744 lakosából 572 volt román és 166 cigány nemzetiségű; 670 ortodox és 66 görög katolikus vallású.

Története[szerkesztés]

A középkorban szász falu volt, de Kolozs vármegyéhez tartozott és nem tagolódott be a Szászföldbe. 1639-ben már 22 román, tíz magyar és négy szász jobbágycsalád lakta. 1648–52-ben 47 puszta telke volt. 1647-ben adományképp Teleki Mihály kapta meg I. Apafi Mihálytól, ettől kezdve a Telekiek birtokolták, akiknek már a mai kastély építését megelőzően is állt udvarházuk a faluban. 1745-ben országos vásár tartására szóló szabadalmat szerzett.[3] Szász lakosságát a Wehrmacht 1944-ben evakuálta, de túlnyomó többségük, 285 fő, 1945 őszéig visszatért. A szászok végül a szocialista rendszer második két évtizedében és a rendszer bukása után vándoroltak ki, főleg Németországba.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Teleki-kastély az 1750-es és 60-as években épült. 1824-ben leégett, 1828-ra építették újjá. A kapuépület korábbi két óratornyát ekkor cserélték le a maira. Utolsó lakója a grafikus Teleki Ernő volt a második világháborút követő államosításig. A szocialista rendszer idején a termelőszövetkezet használta, ma rossz állapotú.
  • Az evangélikus templom eredeti formájában a 15. században épült. A 19. században átalakították, tornyát 1923-ban emelték.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt töltötte utolsó éveit és itt hunyt el Teleki Ferenc költő, az MTA tiszteleti tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900

Források[szerkesztés]

  • Traugott Emrich – Jost Linkner: Paßbusch in Nordsiebenbürgen. Wels, 2001
  • Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” Csíkszereda, 2012

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paszmos témájú médiaállományokat.