Felőr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felőr (Uriu)
A felőri református templom
A felőri református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Beszterce-Naszód
Rang községközpont
Beosztott falvak Alsóilosva, Csicsóhagymás, Csicsókeresztúr
Irányítószám 427365
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 35278
Népesség
Népesség 1260 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 794
Község népessége 3208 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 200 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felőr (Románia)
Felőr
Felőr
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 12′ 26″, k. h. 24° 04′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 26″, k. h. 24° 04′ 11″

Felőr (románul Uriu, németül Er) községközpont és falu Romániában Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Déstől 15 km-re északkeletre, az E-58-as út mellett, a Nagy-Szamos jobb partján fekszik, sík téren, közepén folyik keresztül a határán eredő kis, ma Styubej patak, az egykori Giczi gödrének két oldalán.

Története[szerkesztés]

13321337-ben Eer vagy Eur néven említik először. 1405-ben-Felewr.1580-ban Fel-Őr. 1612-ben-Feleör, 1750-ben Fell-Őr, 1831-ben románul Uriu de Sus, 1910-ben 1217, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. Kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben a losonczi Bánffyak kezére került. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3540 lakosából 2527 román, 969 magyar, 42 cigány és 1 német volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falu keleti végén a Szamos partján korai magyar földvár sáncai látszanak.
  • A falunak 15. századi gótikus református temploma van. Azóta több újításon ment keresztül, közelebbről 1896-ban, mely alkalommal a mészréteg alól több felirás került elő. Az északi oldalon a bejáróval szemben vakolatba vésve: „HOC TEMPLVM RENOVATUM EST PROPRIO AERE CIRCUMSPECTI VIRI JAKOBI ZEPHI AD MEMORIAM SUI NOMINIS SEMPITERNAM ANNO REPORATAE (?) SALVTIS. MDCXXII. JULI XIII.” A keleti oldalon az ivezet felett: „Anno MDCLXXVI.” A szószék felett a koronán pelikán és e felirat: Anno 1684 die 21 Septembris Col. 3. V. 2. idézete után „Szabó Jánosné Erdős Kata és unokái.” Az északkeleti falban kivül egy gömb alakú kö van, a népbeszéd azt álitja, hogy egy ágyúgolyó.
  • A csiktusnádi Betegh család kúriája, átépítve klasszicista stílusban az 1870-es évek táján. Jelenleg kábeltévé-társaság és kocsma működik benne, a hátsó részében családok is laknak.
  • "Kendertó"- a tó több mint 90 éve létesült - régebb ott áztatták a kendert, most "Balta lui OTTO" néven ismert és kitünö horgásztó.

Források[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)