Radnaborberek
| Radnaborberek (Valea Vinului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Óradna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Óradna |
| Irányítószám | 427246 |
| SIRUTA-kód | 34351 |
| Népesség | |
| Népesség | 208 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 51 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 740 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Radnaborberek (románul: Valea Vinului) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Óradnától északra, a Radnai-havasok alatt, az Ünőkő lábánál fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Radnaborberek nevét 1853-ban a Borpatakhoz (Vale-Zsinulu) néven említette először oklevél.
1909-ben Radnaborberek Óradna tartozéka volt. 1909-19 között Valea-Vinului, Radnaborberek, v. Rodna-veche Valea Vinului néven írták. A 2279 méter magas Ünőkő lábánál fekvő kis, katolikus falu lakosai egykor magyarok voltak, de mára csak szórványban beszélik itt a magyar nyelvet.
A környék egykor híres bányáiból valamikor évi kétezer tonna ezüst, hatvan tonna réz, háromszáz tonna cink és száz tonna ólom és két-három kilogramm arany hagyta el a föld mélyét. Az itteni bányászat céljából egykor Felső-Magyarországról, Morvaországból és Bajorországból is hoztak szakembereket. A bányák azonban mára már bezártak.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Reményik Sándor itt alkotta meg 1921-ben Vadvizek zúgása című, tájélményekre alapozó versciklusát.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

