Aldorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aldorf (Unirea)
Bistrita - Unirea.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Beszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Beszterce megyei jogú város
Irányítószám 420005
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 32456
Népesség
Népesség 2477 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 17
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 352 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Aldorf (Románia)
Aldorf
Aldorf
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 52″, k. h. 24° 31′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 52″, k. h. 24° 31′ 57″
Aldorf weboldala

Aldorf (románul: Unirea, 1959-ig Aldorf, népiesen Aldrof vagy Aldru,[3] németül: Wallendorf, szászul Wualdraf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, Besztercétől egy km-re északkeletre.

Aldorfi szász jegyespár 1874-ből
Ortodox (volt evangélikus) templom

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve az eredeti német Waldorf névből ered, melynek jelentése 'vallon (de legalábbis latin) falu'. Mai román nevét ('egyesülés') a gyulafehérvári gyűlés negyvenedik évfordulója alkalmából kapta. Történeti névalakjai: Waldorf Superiori (1332), Superior Latina, in monte Gallorum (1413), Felsewwaldorf (1443), villa Latina superiori (1486), Wollndorfius (1563).

Története[szerkesztés]

1150 körül alapították, telepesei későbbi neve tanúsága szerint vagy valamilyen újlatin nyelvet beszéltek, vagy pedig egy Waldorf nevű faluból érkeztek. Később Beszterce vidékébe tagozódott be és oda is tartozott 1876-ig, amikor Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.

A mai falu az egykori Felsőaldorf utódja, Alsóaldorf 1602-ben már beolvadt Besztercébe. 1640-ben 25 család, 1713-ban 27 szász és 11 román család, 1750-ben 53 szász és 13 román család lakta. 1766-ban román lakóit Naszód vidékére telepítették.

1902 és 1938 között 107 római katolikus cipszer költözött be Bukovinából, főként Iacobeni-ből. 1944. szeptember 17-én a német csapatok kiürítették. Német lakosságának többsége a nagyváradi menekülttáborban vészelte át a front elvonulását. Mikor 1945 tavaszán visszatértek falujukba, ott találták az időközben földhöz juttatott román telepeseket.

1950-ben csatolták közigazgatásilag Beszterce városhoz. Az 1960-as évek végétől szász lakói Németországba települtek.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 670 lakosából 600 volt német, 44 cigány és 26 román nemzetiségű; 639 evangélikus és 29 görög katolikus vallású.
  • 1900-ban 629 lakosából 503 volt német, 98 román és 27 magyar anyanyelvű; 524 evangélikus, 53 görög katolikus, 16 református, 15 római katolikus és 10 zsidó vallású. A lakosság 70%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 7%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 1653 lakosából 1578 volt román, 56 cigány és 17 magyar nemzetiségű; 1358 ortodox, 210 pünkösdista, 43 görög katolikus és 12 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Nicolae Iorga, Neamul romănesc în Ardeal și în Țara Ungurească, București, 1906, 2. köt., 528. o.

További információk[szerkesztés]