Bőd (Beszterce-Naszód megye)
| Bőd (Beudiu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Apanagyfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Apanagyfalu |
| Irányítószám | 427136 |
| SIRUTA-kód | 34093 |
| Népesség | |
| Népesség | 475 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 320 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőd témájú médiaállományokat. | |
Bőd (románul: Beudiu) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bethlentől délre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bőd nevét már 1305-ben említette oklevél Beud néven.
1485-ben Beed, 1511-ben Bewd, 1587-ben Malom, Beod, 1733-ban Beiugy, 1750-ben Bögy, 1760–1762 között Böd, 1808-ban Böd, Beöd, Bögyu, 1861-ben Bööd, 1913-ban Bőd néven írták.
1305-ben az Apafi család birtoka volt.
1524 Bewd határában fekvő, Borzás felé eső halastavát említették.
1646-ban Beod néven I. Rákóczi György volt a birtokosa.
1891-ben a Pallas Nagy Lexikona írta a településről:
Bőd (Böőd, Beudu, Bogyu), kisközség Szolnok-Doboka vármegye kékesi járásában, 701 oláh lakossal, gőzmalommal.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.
1910-ben 763 lakosából 38 magyar, 49 német, 676 román volt. Ebből 674 görögkatolikus, 25 református, 56 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.


