Szászencs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szászencs (Enciu)
EnciuBN (2).JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Szentmáté
Irányítószám 427138
SIRUTA-kód 33694
Népesség
Népesség171 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság– (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászencs (Románia)
Szászencs
Szászencs
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 24° 56′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 24° 56′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászencs témájú médiaállományokat.

Szászencs (románul: Enciu) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szamosújvártól keletre fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve német eredetű, az Ents(ch), Entz, Hentz(er), Hints(ch)(er), Ints(ch)(er), Jents(ch)(er), Jentz(er), formái személy-és családnevek. Nevét egykori alapítója után kaphatta.

Története[szerkesztés]

Szászencs, Encs nevét 1334n említette először oklevél Ench néven, János fia Márton (magister Johannes dictus Henul de Bistricia) birtokaként, aki bizonyosan valami besztercei szász lehetett, mert a későbbiekben, mikor eladományozták, azzal együtt besztercei házakat is eladományoztak.

1386-ban Károly Róbert király a birtokot fele részben Bethleni János fia Gergelynek, másik felét pedig az ugyancsak e családból származó Almakereki, másként Apaffy János fiainak Péternek és Lászlónak adományozta oda.

1467-ben Almakeréki Apafi Mihály Ench felét, a malommal, zálogba adta Geréb Jánosné Zsófiának.

1576-ban birtokosai Bethlen Gergely, Torma Dániel, Bornemisza Farkas özvegye Forgách Magdolna voltak.

Nevének további változatai: 1586-ban Enchy (Kádár III. 387),1587-ben Enczy, 1733-ban Jets, 1750-ben és 1808-ban Encs, 1888-ban Szász-Encs (Tenis), 1913-ban Szászencs.

Szászencs – mint előneve is mutatja – ősi lakosai a szászok voltak, akik valószínűleg 1601 és 1603 között pusztulhattak el, a környéket dúló ellenséges hadak kegyetlenségei következtében. 1615-ben már pusztának írták. A szászság örökébe románok léptek. Kádár József monográfiája szerint a gótikus stílusú evangélikus templomot az 1700-as években lebontották és az 1800-as évek végén már senki sem tudta, hol volt a helye – ma sem tudjuk. Tatár Árpád régész 2011. X. 28-án a görög-keleti (ortodox) temetőben ráakadt a templom egy faragott és egy nem faragott kövére, amiket másodlagosan sírkőként használtak fel.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

1910-ben 528 lakosa volt, melyből 491 román, 14 magyar volt. Ebből 512 görögkatolikus, 13 izraelita volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Szászencs és környéke egy régi térképen

Galéria[szerkesztés]