Szeretfalva
| Szeretfalva (Sărățel, Reussen) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Sajómagyarós |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sajómagyarós |
| Irányítószám | 427301 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 34752 |
| Népesség | |
| Népesség | 558 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 315 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 03′ 09″, k. h. 24° 24′ 42″47.052398°N 24.411672°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 09″, k. h. 24° 24′ 42″47.052398°N 24.411672°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szeretfalva témájú médiaállományokat. | |
Szeretfalva (románul Sărățel, németül Reussen) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Besztercétől 15 km-re délnyugatra, a Sajó bal partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Első említése Zereth alakban egy 1235 és 1270 között keletkezett oklevél 1355-ös másolatában maradt fenn. Ez talán személynévi eredetű. A Szeretfalva névalak először 1700-ból datálható. Román neve a szomszédos Sófalva nevének (Sărata, 'sós') kicsinyített alakja.
Története
[szerkesztés]A tatárjárás után keleti szlávokkal települt be, erre utal német neve. A felette emelkedő Szeret-hegy tájformáló jelleggel bírt, a besztercei Havasalját választotta el a mezőségi királyi esperességtől. A falu 1424-ig a kentelkei uradalom része volt.
Doboka, 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott.
1849 februárjában az Urbannal vívott ütközetben esett el Riczkó Ignác besztercei főparancsnok.
1942-ben a Székelyföld anyaországgal való összekötése céljából épült meg a Szeretfalva–Déda-vasútvonal.
2009-ben szentelték fel az 1944 augusztusában és szeptemberében a falunál elesett magyar honvédek temetőjét.
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben 277 lakosából 253 volt román nemzetiségű, 258 görögkatolikus vallású.
1900-ban 357 lakosából 292 volt román és 60 német (jiddis) anyanyelvű, 289 görögkatolikus és 61 zsidó vallású.
2002-ben 495 lakosából 416 volt román és 79 cigány nemzetiségű, 469 ortodox vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A falutól keletre emelkedő magaslaton bronzkori eredetű, de még a középkorban is használt földvár sáncai láthatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
További információk
[szerkesztés]Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}