Szeretfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szeretfalva (Sărățel, Reussen)
Szeretfalva.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Sajómagyarós
Irányítószám 427301
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 34752
Népesség
Népesség535 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság7 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság315 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szeretfalva (Románia)
Szeretfalva
Szeretfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 24° 24′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 24° 24′ 44″

Szeretfalva (románul Sărățel, németül Reussen) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Besztercétől 15 km-re délnyugatra, a Sajó bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első említése Zereth alakban egy 1235 és 1270 között keletkezett oklevél 1355-ös másolatában maradt fenn. Ez talán személynévi eredetű. A Szeretfalva névalak először 1700-ból datálható. Román neve a szomszédos Sófalva nevének (Sărata, 'sós') kicsinyített alakja.

Története[szerkesztés]

A tatárjárás után keleti szlávokkal települt be, erre utal német neve. A felette emelkedő Szeret-hegy tájformáló jelleggel bírt, a besztercei Havasalját választotta el a mezőségi királyi esperességtől. A falu 1424-ig a kentelkei uradalom része volt.

Doboka, 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott.

1849 februárjában az Urbannal vívott ütközetben esett el Riczkó Ignác besztercei főparancsnok.

1942-ben a Székelyföld anyaországgal való összekötése céljából épült meg a Szeretfalva–Déda-vasútvonal.

2009-ben szentelték fel az 1944 augusztusában és szeptemberében a falunál elesett magyar honvédek temetőjét.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 277 lakosából 253 volt román nemzetiségű, 258 görögkatolikus vallású.
1900-ban 357 lakosából 292 volt román és 60 német (jiddis) anyanyelvű, 289 görögkatolikus és 61 zsidó vallású.
2002-ben 495 lakosából 416 volt román és 79 cigány nemzetiségű, 469 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falutól keletre emelkedő magaslaton bronzkori eredetű, de még a középkorban is használt földvár sáncai láthatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro

További információk[szerkesztés]