Várkudu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várkudu (Coldău)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Bethlen város
Irányítószám 425101
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 32508
Népesség
Népesség653 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság274 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság267 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Várkudu (Románia)
Várkudu
Várkudu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 10′ 55″, k. h. 24° 08′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 55″, k. h. 24° 08′ 19″

Várkudu, 1910-ig Kudu (románul Coldău, németül Goldau) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bethlentől 2 km-re nyugatra, a Nagy-Szamos partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Eredeti névalakja Koldó, ezt a román név őrizte meg. Szláv személynévből való (vö. Kuldó). Történeti névalakjai: Koldow (1392), Kuldo (1441), Koldu (1456), Kuldw (1553), Kodu (1703), Kúdu (1750). Előtagját a helységnévrendezés idején, a határában található várról kapta.

Története[szerkesztés]

A falu keleti vége és a Nagy-Szamos között állt a késő bronzkori eredetű, de még a 1112. században is használt vár. A kétrészes földvár nagyobbik nyugati, 250×100 méteres részének ma helyenként elszántott sáncai láthatóak.

A 14. században a Bánffy család birtoka, később Csicsóvár, majd Szamosújvár uradalmához csatolták. A 17. században több ízben volt helyszíne Belső-Szolnok vármegye gyűléseinek. 1649-től református egyháza Csicsókeresztúr filiája.

1704-ben Tiege hadai elpusztították és 1713-ban még puszta. 1716-tól, mivel a csicsókeresztúri templomot a katolikusok foglalták el, református anyaegyház. Ezután szervezték római katolikus egyházközségét is. Román lakói a 18. század közepén települtek be. 1750-ben egy nemes, 32 jobbágy-, 12 zsellér- és 11 cigánycsalád lakta. 1756-ban pálinkafőzésből élő zsidók is beköltöztek. A Nagy-Szamost 1787-ben szabályozták.

1841-ben, mivel református lakói leginkább románul beszéltek, viseletük sem különbözött a románokétól és gyakoriak voltak a két etnikum közötti vegyesházasságok, "a lelkek számára nézve a két nemzet közti vonalt nem is határozhatjuk meg".[4] Torma Zsófia kezdeményezésére, főként a magyar nyelv terjesztése céljából 1875-ben állami iskola jött létre.

1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 426 lakosából 249 volt magyar, 143 román és 23 zsidó nemzetiségű; 180 református, 147 görögkatolikus, 76 római katolikus és 23 zsidó vallású.
  • 1900-ban 602 lakosából 412 volt magyar és 181 román anyanyelvű; 338 református, 183 görögkatolikus és 71 római katolikus vallású. 28%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 50%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 725 lakosából 369 volt magyar és 355 román nemzetiségű; 328 ortodox, 286 református, 49 római katolikus és 33 adventista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

RO BN Coldau 1.jpg
  • Itt született 1670-ben Soós Ferenc református püspök.
  • Itt született 1829-ben Torma Károly régész.
  • Itt született 1871-ben Konrádi Dániel magyar orvos, bakteriológus.
  • Itt született 1927-ben Bartha János nyelvész.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. [1]
  4. Torma Józsefet idézi Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 528. o.  

Források[szerkesztés]

  • Mózes András: A várkudui református egyházközség története. Kolozsvár, 1936

Külső hivatkozások[szerkesztés]