Kishegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kishegy (Măgura)
Kishegy ortodox fatemploma
Kishegy ortodox fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Blenkemező
Irányítószám 457278
SIRUTA-kód 142417
Népesség
Népesség4 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság499 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kishegy (Románia)
Kishegy
Kishegy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 18′ 54″, k. h. 23° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 54″, k. h. 23° 42′ 20″

Kishegy település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyilondától keletre, Kisborszó és Blenkemező közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kishegy nevét 1590-ben említette először oklevél Magura néven. Ekkor Kővár tartozéka volt. 1629-ben Nagy-Magura, 1750-ben Magura 1890-ben Galgó-Magura, később nevét Kis-Hegy-re változtatták.

Kishegy vagy Magura újabb telepítésű hely. Mivel 1567-ben, Kővár tartozékainak felsorolásakor még nem fordult elő, 1567 és 1590 között települhetett be. 1597-ben a Kővárhoz tartozó település Báthori Zsigmond fejedelem birtoka volt. 1602-ben Giorgio Basta teljesen elpusztította; az 1603. évi urbárium is új telepítésű helynek mondta. 1607 előtt néhai Rácz Péter fia Ádám birtoka volt, 1676-ban Sarmasághy Zsigmond, Rácz Judit Daczó Györgyné, Rácz Katalin Erdélyi Györgyné és Rácz Zsuzsánna Erdélyi Sándorné birtoka volt, és a Rácz családé volt még 1694-ben is.

1736-ban berkeszi Galambos Samu, Orbán Elek, Rácz Anna Komáromi Ferencné és Rácz Péter birtoka volt, a Rácz család tagjaié volt még 1816-ban is. 1898-ban nagyobb birtokosai Boheczel László, Onyiga Simon és Szilárd, Girán Gergely, Pável István birtoka volt örökség és vásárlás útján.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 185 lakosa volt, ebből 179 román, 6 német, 166 görögkatolikus, 13 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Sălaj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.