Csömény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csömény (Podișu)
Biserica de lemn din Podisu101.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Nagyilonda
Irányítószám 457201
SIRUTA-kód 141688
Népesség
Népesség135 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csömény (Románia)
Csömény
Csömény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 09″, k. h. 23° 35′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 09″, k. h. 23° 35′ 51″

Csömény település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyilondától délkeletre, a Szamos folyó bal partján, Kornislaka és Buzamező között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Csömény település nevét a szláv cemin (kömény) szóból vette.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1554-ben említették Haraztos néven, 1590-ben pedig Csoma néven írták. Kezdetektől fogva a Kolozs vármegyei Almásvárához tartozott.

1554-ben Somi Anna Balassa Imre özvegye birtokának negyedét férjének Patolcsi Boldizsárnak hagyta.

1557-ben pelsőczi Bebek Ferencé, aki itteni részét nejének Somi Annának adta.

1556-ban II. János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta, és azt Báthory Istvánnak és nejének Domiska Katának hagyta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé lett.

1627-ben Haller György és Zsigmond és Bánffy László birtoka volt.

1658-ban Kornis Ferencé, 1694-ben Kornis Zsigmondé volt.

1696-ban hódoltsági falu volt.

1723-ban Kornis Zsigmond és István osztották meg egymás közt a birtokot.

1891-ben 260 lakosa volt, melyből 1 római katolikus, 11 izraelita, 8 zsidó, 240 görögkatolikus oláh. A házak száma 51 volt.

1898-ban a Kertész, Elekes, Szarvadi és Újvári családoké.

Csömény a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templomát 1876-ban szentelték fel Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)