Haraklány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Haraklány (Hereclean)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457165
SIRUTA-kód 141385
Népesség
Népesség446 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság9
Népsűrűség6,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Terület71,63 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Haraklány (Románia)
Haraklány
Haraklány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 15′ 00″, k. h. 23° 00′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 00″, k. h. 23° 00′ 35″
A Wikimédia Commons tartalmaz Haraklány témájú médiaállományokat.

Haraklány (románul: Hereclean) település Romániában, Szilágy megyében.

Története[szerkesztés]

Haraklány nevét 1415-ben említették először egy oklevélben Harakyan néven egy per kapcsán, ekkor a Kusalyi Jakcs család tagjai és Oldi János pereskedtek érte.

1429-ben Haraklyán, Haraklyan neveken, 1549-ben Haroklan, 1618-ban Haraklány, 1622-ben Haraklán -nak írták.

1429-ben a Külső-szolnok vármegyéhez tartozó Haraklyan birtokba Haraklyáni család tagjait iktatták be ide, és a családé maradt egészen 1656-ig, mikor Görcsöni Serédi István és felesége Kamuthi Kata kapta meg.

1679-ben I. Apafi Mihály fejedelem megerősítette Serédi Benedek vámtartási jogát, s egyben elrendeli, hogy a kereskedők és utasok itt Haraklányban vámot fizessenek.

A település valamikor 1713 előtt elpusztult, és sokáig puszta maradt, s csak 1713 körül kezdett újratelepülni.

1715-ben is még csak 7 jobbágy háztartás fizetett itt adót, melyből 5 magyar, 2 oláh volt.

1797-ben végzett összeíráskor a település főbb birtokosai voltak: gróf Andrási Károly, gróf Kendefi Rákhel, gróf Bethlen Gergelyné voltak.

1847-ben 584 lakosa volt, melyből 5 római katolikus, 372 görögkatolikus, 7 református volt.

1890-ben 578 lakosából 25 magyar, 553 oláh volt, melyből 6 római katolikus, 553 görögkatolikus, 12 református, 7 izraelita. A házak száma ekkor 105 volt.

'Haraklány a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 502–506. o. Online elérés