Perje (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Perje (Pria)
A Perjei Magura
A Perjei Magura
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Csizér
Irányítószám 457077
SIRUTA-kód 140574
Népesség
Népesség391 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság388 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Perje (Románia)
Perje
Perje
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 02′ 56″, k. h. 22° 52′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 56″, k. h. 22° 52′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Perje témájú médiaállományokat.

Perje (románul: Pria) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Kraszna forrásvidékén, a Meszes-hegység északnyugati végében, Zilahtól 38 kilométerre délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a perje szóból származik. Először 1481-ben, Alsoperye és Felsewperye, majd 1614-ben Perieh, 1733-ban pedig Pereia alakban írták.

Története[szerkesztés]

Alsó- és Felsőperje 1481-ben és a 16. században a valkói váruradalomhoz tartozott. A két, később egyesült Kraszna vármegyei falut a 15. századtól egészen a 19. századig a Bánffy család birtokolta. A 17. század elején elpusztultak, és egységes faluként települtek újra. 1733-ban tizenkét román család, 1750-ben 247 görögkatolikus lakta, 1808-ban 53 régi és 38 új (volt zsellérek számára kiosztott) jobbágytelket és a Bánffy család öt tagját írták össze. 1876-ban Szilágy vármegyéhez csatolták.

Kazinczy Ferenc 1816-os átutazása után a következő sorokat írta a faluról: „A hely egy beszkedi faluhoz hasonlít s elfelejtett nyugalmas szegénység képét viseli. Hosszan nyúlt, noha nem nagy, s dombjairól sok apróbb patakok zuhogva ömlenek a nagyobba, mely a helységen végig fut. Feküdne Helvétiában a hely, Gessner nem pirult volna kalendáriumi része közzé felvenni s ismerné egész Európa. Az ökröket befogták anélkül, hogy mi az oláhokhoz s az oláhok mi hozzánk szólanának, mi, mert látánk képeiken, hogy nyelvünket nem értik, ők a nekik tulajdon rettegésök miatt. Szánás érzéseit támasztá bennünk látások.”[2]

1850-ben 724 görögkatolikus román lakta.

1910-ben 1228 lakosából 1192 volt román és 36 magyar anyanyelvű; 1177 görögkatolikus, 24 zsidó, 15 ortodox és 12 református vallású.

2002-ben 515 lakosából 470 volt román és 45 cigány nemzetiségű; 488 ortodox, 13 pünkösdista és 9 görögkatolikus vallású.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A 997 méter magas Perjei Magura Szilágy megye legmagasabb hegycsúcsa.
  • A patak bal partján, egy dombon áll 1750-ben épült fatemploma.
  • Május második vasárnapján a juhbemérés ünnepe.[3]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1930-ban Victor Gaga szobrászművész.

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 248–253. o. Online elérés
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Kolozsvár, 1944, 1. köt., 54. o.
  3. Leírása a Caiete Silvane oldalán Archiválva 2015. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

Képek[szerkesztés]