Selymesilosva
| Selymesilosva (Ilișua) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Sarmaság |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sarmaság |
| Irányítószám | 457331 |
| SIRUTA-kód | 142907 |
| Népesség | |
| Népesség | 312 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 687 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 17′ 51″, k. h. 22° 50′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 51″, k. h. 22° 50′ 23″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Selymesilosva (románul: Ilișua) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Tövisháton, Szilágysomlyótól északra, Somlyógyőrtelek, Szilágylompért és Szilágybadacsony közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Selymesilosva Árpád-kori település. Nevét 1259-ben említette először oklevél Irswa, majd 1321-ben Ilswa néven.
1259-ben, Irswa (Ilosva) első birtokosául Pál volt említve, Somlyó mentálisában.
1321 előtt a Nógrád vármegyei Dráhiak birtoka volt, de Károly Róbert király elkobozta tőlük és Szécsy Tamás királynéi tárnokmesternek adta, de végül 1321-ben visszaadta Dráhi Tamás fiainak. Övék volt még 1341-ben is.
1388-ban Ilosvai György volt a település birtokosa, de 1404-ben Zsigmond király az Ilosvai családtól hűtlenségük miatt elvette birtokait.
Az 1400-as években az Ilosvai család tagjainak birtoka volt.
1499-ben Ilosvai Gerbert család birtoka volt.
1553-ban Iloswai Dobay János Mihály deákot mint királyi embert említették a sámsoniak ügyében.
1555-ben Iloswai Mihály deák Kraszna vármegye alispánja. Ekkor említették Iloswai Ilosvay Bernátot is, aki urai a Kusalyi Jakcsok nevében járt el.
1586-ban Ilosva Gencsi János birtoka volt.
1624-ben tettek említést Ilosva harangjának feliratáról is: "Oppidi Ilosva Anno MDCXXIV."
Az 1800-as években a Gencsy család tagjainak Ilosván is volt birtoka.
A 20. század elején Selymesilosva Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
1910-ben 820 lakosából 717 magyar, 102 román volt. Ebből 152 római katolikus, 162 görögkatolikus, 487 református volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református templom
- Római katolikus templom
- A Gencsy család egykori udvarháza
Híres selymesilosvaiak[szerkesztés]
- A Gencsy család
- Csóka Tibor (1952), erdélyi magyar politikus. Szilágy Megyei Tanács alelnöke.
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 551–576. o. Online elérés
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. *
.svg){kind=small}