Selymesilosva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Selymesilosva (Ilișua)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Sarmaság
Irányítószám 457331
SIRUTA-kód 142907
Népesség
Népesség696 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság687
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Selymesilosva (Románia)
Selymesilosva
Selymesilosva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 51″, k. h. 22° 50′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 51″, k. h. 22° 50′ 23″

Selymesilosva település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Tövisháton, Szilágysomlyótól északra, Somlyógyőrtelek, Szilágylompért és Szilágybadacsony közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Selymesilosva Árpád-kori település. Nevét 1259-ben említette először oklevél Irswa, majd 1321-ben Ilswa néven.

1259-ben, Irswa (Ilosva) első birtokosául Pál volt említve, Somlyó mentálisában.

1321 előtt a Nógrád vármegyei Dráhiak birtoka volt, de Károly Róbert király elkobozta tőlük és Szécsy Tamás királynéi tárnokmesternek adta, de végül 1321-ben visszaadta Dráhi Tamás fiainak. Övék volt még 1341-ben is.

1388-ban Ilosvai György volt a település birtokosa, de 1404-ben Zsigmond király az Ilosvai családtól hűtlenségük miatt elvette birtokait.

Az 1400-as években az Ilosvai család tagjainak birtoka volt.

1499-ben Ilosvai Gerbert család birtoka volt.

1553-ban Iloswai Dobay János Mihály deákot mint királyi embert említették a sámsoniak ügyében.

1555-ben Iloswai Mihály deák Kraszna vármegye alispánja. Ekkor említették Iloswai Ilosvay Bernátot is, aki urai a Kusalyi Jakcsok nevében járt el.

1586-ban Ilosva Gencsi János birtoka volt.

1624-ben tettek említést Ilosva harangjának feliratáról is: "Oppidi Ilosva Anno MDCXXIV."

Az 1800-as években a Gencsy család tagjainak Ilosván is volt birtoka.

A 20. század elején Selymesilosva Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

1910-ben 820 lakosából 717 magyar, 102 román volt. Ebből 152 római katolikus, 162 görögkatolikus, 487 református volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom
  • Római katolikus templom
  • A Gencsy család egykori udvarháza

Híres selymesilosvaiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)