Magyarkecel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Magyarkecel (Meseșenii de Jos)
RO SJ Mesesenii de Jos 1.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457245
SIRUTA-kód 142088
Népesség
Népesség708 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság359
Földrajzi adatok
Terület62,86 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarkecel (Románia)
Magyarkecel
Magyarkecel
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 04″, k. h. 22° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 04″, k. h. 22° 57′ 00″

Magyarkecel (románul: Meseșenii de Jos) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Meszes-hegység lábánál, a Krasznai medencében fekszik, teljes területe 62,86 km². Közigazgatásilag a következő falvak alkotják: Magyarkecel - a község központja, 12 km-re található Zilahtól - Egrespatak, Gurzófalva és Oláhkecel.

Története[szerkesztés]

A falvak első írásos említései a XIII-XVI. századokból származnak (Magyarkecel – 1341, Oláhkecel – 1213, Egrespatak – 1361 és Gurzófalva – 1549).

A községközpont Magyarkecel falu román neve az 1920-as évekig Cățălul Unguresc, majd a magyar jelző eltüntetésére 1956-ig Cățălușa (hangtani hasonlóság, nőstény kutyakölyköt jelent), azóta a mesterséges Meseșenii de Jos (tkp. alsómeszesfalva jelentéssel).

Népesség és főbb gazdasági ágak[szerkesztés]

A község lakossága az utolsó népszámláláskor 3078 fő volt, ebből 67,22% román, 30,66% magyar és 2,12% roma nemzetiségű.

A lakosság főbb gazdasági tevékenységei a földművelés, az állattenyésztés és a fafeldolgozás.

Nevezetességek[szerkesztés]

Turisztikai nevezetessége az oláhkeceli kénes és bikarbonátos vizű gyógyfürdő. Műemlékei közül kiemelkedik a magyarkeceli református templom, melyet a XVI. század elején Geréb László erdélyi katolikus püspök emeltetett. Mellette 1775-ben épült harangláb.

Egrespatak kiemelkedő személyisége volt Marosi István református lelkész, aki 1680 körül megírta Szilágyságot tárgyaló munkáját, a Topica Descriptio Syilvaniae-t.

Ez a falu szerepel Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényében Egrestelek néven.[forrás?]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]