Magyarkecel
| Magyarkecel (Meseșenii de Jos) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457245 |
| SIRUTA-kód | 142088 |
| Népesség | |
| Népesség | 708 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 359 |
| Népsűrűség | 11,26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 62,86 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarkecel
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 09′ 04″, k. h. 22° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 04″, k. h. 22° 57′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarkecel (románul: Meseșenii de Jos) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A község a Meszes-hegység lábánál, a Krasznai medencében fekszik, teljes területe 62,86 km². Közigazgatásilag a következő falvak alkotják: Magyarkecel – a község központja, 12 km-re található Zilahtól – Egrespatak, Gurzófalva és Oláhkecel.
Története[szerkesztés]
A falvak első írásos említései a XIII-XVI. századokból származnak (Magyarkecel – 1341, Oláhkecel – 1213, Egrespatak – 1361 és Gurzófalva – 1549).
A községközpont Magyarkecel falu román neve az 1920-as évekig Cățălul Unguresc volt, majd a magyar jelző eltüntetésére 1956-ig várni kellett, így lett aztán Cățălușa (hangtani hasonlóság, nőstény kutyakölyköt jelent), azóta a mesterséges Meseșenii de Jos nevet viseli (tkp. alsómeszesfalva jelentéssel).
Népesség és főbb gazdasági ágak[szerkesztés]
A község lakossága az utolsó népszámláláskor 3078 fő volt, ebből 67,22% román, 30,66% magyar és 2,12% cigány nemzetiségű.
A lakosság főbb gazdasági tevékenységei a földművelés, az állattenyésztés és a fafeldolgozás volt, idővel ezek a tevékenységek megapadtak.
Híres emberek[szerkesztés]
Egrespatak kiemelkedő személyisége volt Marosi István református lelkész, aki 1680 körül megírta Szilágyságot tárgyaló munkáját, a Topica Descriptio Syilvaniae-t.
Nevezetességek[szerkesztés]
A község turisztikai nevezetessége az oláhkeceli kénes és bikarbonátos vizű gyógyfürdő. Műemlékei közül kiemelkedik a magyarkeceli református templom, melyet a XVI. század elején Geréb László erdélyi katolikus püspök emeltetett. Mellette az 1775-ben épült harangláb.
Ez a falu szerepel Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényében Egrestelek néven.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Magyarkecel hivatalos honlapja
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Magyarkecel oldala a Megyei tanács honlapján
.svg){kind=small}