Szilágynádasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilágynádasd (Nadiș)
Görögkatolikus fatemplom
Görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Szilágycseh
Irányítószám 455103
SIRUTA-kód 139786
Népesség
Népesség531 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágynádasd (Románia)
Szilágynádasd
Szilágynádasd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 22′ 39″, k. h. 23° 10′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 39″, k. h. 23° 10′ 31″

Szilágynádasd település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Bükk-hegység déli lejtői alatt, a Szilágy-patak jobb partján, Szilágycseh és Nagyszeg között fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének első tagja a tájegységre utal, míg utótagja a nádas szóból származik „d” helyképzővel.

Története[szerkesztés]

Szilágynádasd nevét az oklevelek 12051235 között említették először Nadasd néven.

1474-ben Olahnadasd, 1604-ben Ola-Nadasd, 1797-ben Oláh-Nádas néven írták nevét.

Egymás közelében két Nádasd nevű falu található. Az egyik Magyarnádasd Hadad vár közelében, a másik Oláh- vagy Szilágynádasd a Szilágy-patak mellett, mely egykor az aranyosi várhoz tartozott, és a Kusalyi Jakcs család birtoka volt.

1423-ban Oláh-Nádasd birtokába Kusalyi Jakcs György fiát Jánost és nejét Annát meg fiait Lászlót és Györgyöt iktatták be.

1451-ben Nádasdot Kusalyi Jakcs László és fiai ellenében Báthory Szaniszló fiának Istvánnak ítélték.

1474-ben Mátyás király a kolozsmonostori konvent által Oláhnádasd birtokába iktatta be Gewnyei Tamást, kit az zálogjogon megillet.

1487-ben Jakcsi László nádasdi részbirtokát Drágfi Bertalannak zálogosította el.

1579-ben Gewnyei György özvegyét Szécsi Borbálát kérik meg, hogy engedje át a birtokot Bagosi Györgynek és Kende Tamás nejének Helenának és Szodorai Mihálynak.

1715-ben 90 lakosa közül 63 magyar, 27 oláh volt.

1720-ban 171 lakosa volt, melyből 45 magyar, 126 oláh volt.

1797-ben Nádasd (Oláhnádasd) községből összeírták a főbb birtokosokat, akik a következők voltak: bethleni gróf Bethlen Ferenc, Fosztó Pál, Linkner Mihály utódai, ifjú Popa Péter oláh pap, Bencze Tógyer, Vajda Péter, Vajda László.

1847-ben 321 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.

1890-ben 557 lakosa közül 2 magyar, 6 német, 549 oláh, ebből görögkatolikus 549, református 2, izraelita 6. A házak száma 117 volt.

Szilágynádasd a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma 1732-ben épült. Anyakönyvet 1834-től vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 134–141. o. Online elérés