Bősháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bősháza (Biușa)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Benedekfalva
Irányítószám 457037
SIRUTA-kód 140271
Népesség
Népesség493 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság396
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bősháza (Románia)
Bősháza
Bősháza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 25′ 24″, k. h. 23° 14′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 24″, k. h. 23° 14′ 42″

Bősháza település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Bükk-hegység alatt, Szilágycsehtől északkeletre, Szilágycseh, Benedekfalva, Szamosardó, Vicsa, Völcsök között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A települést egy Böős nevű magyar alapította.

1387-ben magyar lakta falu volt, és az aranyosi várhoz tartozott.

Nevének változatai: 1423-ban Beoshaza, 1433-ban Bewsháza, 1450-ben Bwsháza, 1487-ben Beusháza, 1549-ben Beőssháza, 1580-ban Beosháza .

1423-ban a Kusalyi Jakcs család birtoka volt.

1494-ben Kusalyi Jakcs Ferenc adta cserébe Drágffy Bertalannak, s nagyobbrészt az övék is maradt egészen Drágffy Gáspárutódnélküli haláláig.

1580-ban Drágffy Gáspár utód nélküli halála után a birtok a kincstárra szállt.

1584-ben a Böősházzi családé, Böősházi Ferenc birtoka volt.

1595-ben Kusalyi Jakcs György birtoka, aki azt Bélteki Drágffy Bertalannak adta el.

1797-ben végzett összeíráskor Böősháza fő birtokosai voltak: báró Josinczi Lajosné, Barcsay Sámuel, Katona Mihály, gróf Toldi Zsigmond, Katona jánosné, báró Inczédi György, Hatfaludy Ferenc és Pál, Kabós Sándor.

1847-ben Böősházának 734 lakosa volt, melyből római katolikus 4, görögkatolikus 270, református 460 volt.

1890-ben 616 lakosa volt, ebből 302 magyar, 303 oláh, 11 egyéb nyelvű, melyből római katolikus 9, görögkatolikus 301, református 293, izraelita 13. A házak száma 140 volt.

Böősháza a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma 1680-ban épült. Anyakönyvet 1825-től vezetnek.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1907. május 2-án nagybaconi Nagy Lajos jogász, jogi szakíró, Kolozsvár tiszti ügyésze (1940-1944).

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 163–171. o. Online elérés