Náprád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Náprád (Năpradea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457255
SIRUTA-kód 142186
Népesség
Népesség772 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Náprád (Románia)
Náprád
Náprád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 21′ 44″, k. h. 23° 19′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 44″, k. h. 23° 19′ 26″

Náprád (románul Năpradea, németül Rübendorf) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zilahtól 41 km-re, Zsibótól 13 km-re északkeletre a Szamos jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1387-ben Naprad néven említik először, ekkor az Aranyosi várhoz tartozott.

1423-ban Naprad, 1464-ben Napprad, 1472-ben Oláh-Náprád, 1549-ben Nabrad, 1555-ben Nabrad, 1570-ben Napragh, 1636-ban Nagi-Náprád, 1637-ben Kisnáprád néven írták.

A Szamos partján, dombtetőn áll Náprád várának romja. A várat 1383-ban említik először, valószínűleg a 18. század elején robbantották fel a császáriak.

1423-ban Kusalyi Jakcs Dénes oláh falujaként említették.

Az 1500-as évek elején a Drágffyak is birtokosok voltak itt.

1585 és 1595 között Naprad a Kusalyi Jakcs család kezéről Báthory György és neje, majd a Gyulafiak birtoka lett.

1604-ben a Gyulafi családé volt.

1847-ben 2821 lakosa volt. Ebből római katolikus 2617, református 134, izraelita 45 volt.

1910-ben 1251, túlnyomórészt román lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 3095 lakosából 3050 román, 43 cigány és 2 magyar volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus kőtemploma 1836-ban épült.
  • Római katolikus kápolnája 1860-ban épült a leégett 1856-os templom helyén. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 141–148. o. Online elérés