Pecsely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pecsely (Peceiu)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Alsóbán
Irányítószám 457032
SIRUTA-kód 140235
Népesség
Népesség1208 fő (2013) +/-
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság271 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pecsely (Románia)
Pecsely
Pecsely
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 22° 51′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 22° 51′ 45″

Pecsely település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délre, Kraszna és Alsóbán között fekvő település.

Népesség[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Pecsely neve 1205-1235 között kétszer is említve volt a Váradi Regestrumban peres ügyek kapcsán, Pechey, Rechel neveken.

1270-ben Pechel, 1481-ben Petsei, Pecsel, 1508-ban Peczel, 1753-ban Petserd, 1808-ban Petsej-nek írták.

Az egykor Kraszna vármegyéhez tartozó község 1481-ben Valkó, 1594-ben és 1658-ban Somlyó tartozéka volt.

1341-ben Pechel birtokba Dancs mestert akarták beiktatni, de ez ellen Vincze tasnádi plébános tiltakozott, azt állítva, hogy ez a Szent Mihály egyház birtoka.

1547-ben a birtokon való osztozáskor azt egyenlően osztották fel Sarmasági András felperes és Báthory Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között.

1669-ben Báthory Zsófia rendelkezése szerint Pecsely, mint a "somlyai jószág" tartozéka, évenként 224 kősót tartozott kiszállítani és két ökröt adni.

1808-ban Petsejben gróf Kendefi Elemérnek is van birtoka.

1847-ben 157 görögkatolikus lakosa volt, melyből 153 görögkatolikus, 4 izraelita volt.

1890-ben 620 lakosából 15 német, 605 oláh, 15 izraelita. A házak száma ekkor 138 volt.

Pecsely a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma. Anyakönyvet 1863-tól vezetnek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 214–219. o. Online elérés