Felsőkaznacs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőkaznacs (Cosniciu de Sus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Ipp
Irányítószám 457212
SIRUTA-kód 141759
Népesség
Népesség322 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőkaznacs (Románia)
Felsőkaznacs
Felsőkaznacs
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 22° 36′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 22° 36′ 50″

Felsőkaznacs település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól délnyugatra, Márkaszék és Szilágycseres közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Felsőkaznacs Árpád-kori település, mely már 1205-1235 között említve volt a Váradi Regestrumban, Coznis néven.

1341-ben Coznic, Koznich, Alsókaznach és Felsewkaznach, 1441-ben Kaznach néven írták nevét. Kaznacs településből négy volt az akkori Kraszna vármegyében: Alsó-, Középső-, Felső- és Magyarkaznacs. Azonban az 1800-as évek végén már csak kettő; Alsókaznacs és Felsőkaznacs maradt meg.

1341-ben a váradi káptalan Károly Róbert királynak küldött jelentése szerint Kaznacs birtokosai Sadayn (Sadan) fiai Mezei (de Mezew) Miklós és Jakab voltak.

1525-től az Ippi család birtoka volt.

1590-ben Kaznacs település Valkóvár tartozéka volt.

1598-ban Ippi László utódnélküli halála után a falut Báthory Zsigmond a rokon Ippi Bideskuti családnak ajándékozta.

1638-ban Alsó- és Felsőkaznacs birtokon osztozkodtak Bánffy Mihály és Károlyi Eufrosina gyermekei, valamint özvegye Kapy Judit és gyermekei.

1759-ben Kaznacs birtokot két egyenlő részre osztotta Bánffy Ferenc és Boldizsár.

1847-ben 400 lakosa volt, ebből 398 görögkatolikus, 2 izraelita volt.

1890-ben 395 lakosából 21 magyar, 2 német, 372 román volt, melyből 2 római katolikus, 369 görögkatolikus, 24 izraelita. A házak száma 84 volt.

Felsőkaznacs a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 596–604. o. Online elérés