Felsőkaznacs
| Felsőkaznacs (Cosniciu de Sus) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Ipp |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ipp |
| Irányítószám | 457212 |
| SIRUTA-kód | 141759 |
| Népesség | |
| Népesség | 263 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 22° 36′ 50″47.208352°N 22.613876°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 22° 36′ 50″47.208352°N 22.613876°E | |
 | |
Felsőkaznacs település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól délnyugatra, Márkaszék és Szilágycseres közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Felsőkaznacs Árpád-kori település, mely már 1205-1235 között említve volt a Váradi regestrumban, Coznis néven.
1341-ben Coznic, Koznich, Alsókaznach és Felsewkaznach, 1441-ben Kaznach néven írták nevét. Kaznacs településből négy volt az akkori Kraszna vármegyében: Alsó-, Középső-, Felső- és Magyarkaznacs. Azonban az 1800-as évek végén már csak kettő; Alsókaznacs és Felsőkaznacs maradt meg.
1341-ben a váradi káptalan Károly Róbert királynak küldött jelentése szerint Kaznacs birtokosai Sadayn (Sadan) fiai Mezei (de Mezew) Miklós és Jakab voltak.
1525-től az Ippi család birtoka volt.
1590-ben Kaznacs település Valkóvár tartozéka volt.
1598-ban Ippi László utódnélküli halála után a falut Báthory Zsigmond a rokon Ippi Bideskuti családnak ajándékozta.
1638-ban Alsó- és Felsőkaznacs birtokon osztozkodtak Bánffy Mihály és Károlyi Eufrosina gyermekei, valamint özvegye Kapy Judit és gyermekei.
1759-ben Kaznacs birtokot két egyenlő részre osztotta Bánffy Ferenc és Boldizsár.
1847-ben 400 lakosa volt, ebből 398 görögkatolikus, 2 izraelita volt.
1890-ben 395 lakosából 21 magyar, 2 német, 372 román volt, melyből 2 római katolikus, 369 görögkatolikus, 24 izraelita. A házak száma 84 volt.
Felsőkaznacs a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma - Szent Arkangyalok tiszteletére szentelték fel.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 596–604. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
