Felsőbán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőbán (Ban)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Alsóbán
Irányítószám 457031
SIRUTA-kód 140226
Népesség
Népesség458 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőbán (Románia)
Felsőbán
Felsőbán
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 22° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 34″, k. h. 22° 48′ 15″

Felsőbán település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Krasznától délnyugatra, Alsóbán, Felsőszék és Ballaháza között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét telepítőjétől, a Losonczi Bánffy család ősétől vette: Bán, Bán telke. Nevének előtagja megkülönböztetésül szolgál a két egymás mellett fekvő Bán településnél: Felsőbán, Alsóbán.

Története[szerkesztés]

Nevét 1205-1235 között a Váradi Regestrum említette először Bani, Ban neveken egy tüzespróbával végződő per kapcsán.

1341-ben Bantheluke, 1481-ben Alsoban, Felsewban, 1580-ban Bánháza néven volt említve.

1341-ben Bánteleke Valkó várához tartozó település, és a Bánffy család birtoka volt.

1481-ben Losonczi Bánffy András bácsi nagyprépost, krasznamegyei Alsó- és Felső-Bán birtokát Losonczi Bánffy Mihálynak zálogosította el.

1491-ben Losonczi Bánffy András Felsewban birtokát elosztották Losonczi Bánffy Dénes, Ferenc, László és Mihály között.

1523-ban Lajos király meghagyja a leleszi konventnek , hogy Bán és Felsőbán birtokba iktassa be Somlyói Szaniszlófi Istvánt.

1547-ben mindkét Bán birtokot egyenlően osztották meg Sarmasági András, Báthory Szaniszlófi András, Kristóf meg István között.

1570-ben Bánfi Farkast és Kristófot, István fiait beiktatták a két Bán település birtokába.

1638-ban Felső-Bán birtokon Bánffy Mihály és első neje Károlyi Eufrozina gyermekei meg Bánffy Mihály özvegye Kapi Judit meg gyermekei osztozkodtak.

1759-ben Felső-Bán birtokot két egyenlő részre osztotta Bánffy Ferenc és Boldizsár.

1847-ben Felső-Bánnak 234 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.

Felsőbán a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma.

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 101–110. o. Online elérés

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)