Kucsó

Kucsó (Cuceu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	falu
Községközpont	Zsibó város
Irányítószám	455201
SIRUTA-kód	139839
Népesség
Népesség	558 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	230 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 59″, k. h. 23° 11′ 41″47.26661, 23.19483
Sablon Wikidata Segítség

Kucsó falu Romániában, Szilágy megyében,

Fekvése

Szilágy megyében, a Kucsó-patak mellett, Zsibótól nyugatra, Zsibó és Szilágypaptelek között fekvő település.

Története

Kucsó nevéről az oklevelekben 1387-ben tettek említést először Kuczó, majd 1450-ben Kuczó, Kwczo, Kwcho, 1472-ben Kuchov, 1557-ben Kuczo formákban írták nevét.

A falu 1387-ben Középszolnokvármegyéhez tartozott és az aranyosi vár tartozéka volt.

1450-ben Kusalyi Jakcs család birtoka volt; Kusalyi Jakcs György és testvéreinek voltak itt birtokai.

1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait iktatták be Kucsó birtokába.

1557-ben a település felét Izabella királyné és János Zsigmond ecsedi somlyói Báthory György főlovászmesternek és nejének, sonlyói Báthory Annának, valamint fiuknak, Báthory Istvánnak, a későbbi országbírónak adományozták.

1559-ből fennmarad tanuvallomás szerint - mely az itteni Bodon és Csiglen erdők hovatartozását volt hivatott eldönteni - Kucsóhoz tartozott a Bodon erdő egy része a Szent Izsák nevű helyig, valamint a Csiglen-erdőnek fele. Kucsó birtokosa ekkor Dobszai István volt.

1628-ban a Ramocsaházi család is részbirtokos volt Kucsón.

1731-ben Gencsy György tiltakozott a kincstár ellen a kutsói birtok tárgyában, mely Dobszai György halála után anyai ágon a Gencsy családot illette.

1847-ben a településnek 636 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 622 görögkatolikus, 6 református volt.

1890-ben 934 lakosából 31 magyar, 912 oláh, ebből 913 görögkatolikus, 12 református, 18 izraelita. A település házainak száma ekkor 192 volt.

Kucsó a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus kőtemploma - 1858-ban épült. Anyakönyvet 1822-től vezetnek.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 729–734. o. Online elérés