Nagypetri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagypetri (Petrindu)
Nagypetri régi görögkatolikus fatemploma
Nagypetri régi görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Középlak
Irányítószám 457114
SIRUTA-kód 140912
Népesség
Népesség480 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság164
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagypetri (Románia)
Nagypetri
Nagypetri
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 23° 11′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 23° 11′ 07″

Nagypetri (románul Petrindu) falu Romániában Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Félúton fekszik Középlak (románul Cuzăplac) és Egeres (románul Aghireș, németül Erldorf) között, az Almás patak völgyében.

Nevének említése[szerkesztés]

1839-ben, 1863-ban, 1890-ben Nagy-Petri, Petrindu máré 1880-ban Petri (Nagy-), 1920-ban Petrindul mare.

Lakossága[szerkesztés]

1850-ben 517 fős lakosságából 326 fő román, 176 fő magyar (, 6 fő német, 9 fő cigány. 1992-re 597 fős lakosságából 368 fő román, 210 fő magyar és 19 fő cigány származású. 1850-ben román lakossága görögkatolikus, a magyarok a reformáció óta reformátusok (6 fő római katolikus maradt). Erdélyi Református Egyházkerület, Kalotaszegi Egyházmegye tagja. 1992-ben a magyarok mind reformátusok, a lakosság többi részéből 376 fő ortodox, 1 fő római katolikus, 8 fő baptista és 1 fő pünkösdista.

Története[szerkesztés]

Régi királyi birtok. II. Ulászló adományaként 1503-ban Corvin János tulajdona lett, majd 1523-ban már Somi Gáspár a birtokosa. Magyar lakossága a reformáció óta református. Erdélyi Református Egyházkerület, Kalotaszegi Egyházmegye tagja. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. Lakossága szőlőtermesztéssel valamint bivaly- és juhtartással foglalkozik.

A 19. századtól a román megszállásig a szamosújvári eredetű apanagyfalusi Gajzágó család sarja, Gajzágó Antal, bánffyhunyadi és kolozsvári ügyvéd volt a falu legnagyobb földbirtokosa 1040 kat. holddal, aki vagyonával Kolozsmegye egyik virlistája volt.

Látnivaló[szerkesztés]

  • Református temploma a XIII. században épült. Román stílus jegyek (félköríves résablakok, szentély) mellett gótikus jegyeket is mutat az épület (támpillérek). XVIII. századi harangtornya zsindellyel fedett. Templom kaput 1855-ben faragták. Mára rossz állapotúvá lett festett kazettás mennyezete Zilahi Asztalos János munkája 1713-ból. Restaurálás során megállapították, hogy 1779-ben a templomot kelet felé bővítették. A bővült templom kazettás mennyezetét Umling Lőrinc festette, akár csak a karzatot, szószékkoronát és a papiszéket 1770-ben.

Forrás[szerkesztés]

  • Horváth Zoltán György–Gondod Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
  • Várady Péter-Borbly Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
  • Szabóky Zsolt: Nézd elméjöket az ács embereknek (Artunion, Budapest, 1987)
  • Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Lásd még[szerkesztés]