Somlyómező
| Somlyómező (Câmpia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Oláhbaksa |
| Rang | falu |
| Községközpont | Oláhbaksa (Bocșa) |
| Irányítószám | 457047 |
| SIRUTA-kód | 140351 |
| Népesség | |
| Népesség | 252 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Somlyómező (Câmpia), település Romániában, a Partiumban, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágysomlyótól északkeletre, a Sarmasági úttól délre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Somlyómező, Hosszúmező néven 1395-ben a Fejér kódex említette először, mikor egy oklevél szerint ez év július 6-dikán Zsigmond király egy Hosszumező nevű helységnél volt táborszálláson.
1427-ben Hozzywmezew, 1479-ben és 1486-ban Hozywmezew, 1733-ban Hoszu Mező, 1760–1762 között Hosszumező, 1808-ban Hosszúmező, 1888-ban Hosszúmező (Campu-Lungu), 1913-ban Somlyómező néven írták.
1416-ban Hosszumező birtok felől megjárták Somlyó város határát, május 15-én a birtokot meghatárolják Báthori György fia János és Ilosvai István fiai Gilbert és János között.
1427-ben Hozzywmezew Majádi László birtoka, de ennek kiskorúsága idején Ilosvai György zálogba adja Jakcsi Dénesnek és Lászlónak, és csak 1435-ben váltotta vissza Majádi László.
A birtok a későbbiekben is a Majádi és Dobai Banga családoké és leszármazottaiké.
1732-ben Dobaiak örökös nélküli halála után Hosszúmező részbirtokot a Gencsy család tagjai örökölték, majd 1748-tól az ugyancsak utód nélkül elhalt Ilosvai Banga Miklósnak hosszúmezői birtokrészét is Gencsy György és Zsigmond szerezte meg.
1910-ben Somlyómezőnek 384 lakosából 16 magyar, 364 román volt. Ebből 367 görögkatolikus, 12 református, 4 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

