Nagydoba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagydoba (Doba)
Nagydoba görögkatolikus fatemploma
Nagydoba görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Debren
Irányítószám 457122
SIRUTA-kód 140985
Népesség
Népesség609 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság597
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagydoba (Románia)
Nagydoba
Nagydoba
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 27″, k. h. 23° 05′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 27″, k. h. 23° 05′ 46″

Nagydoba (románul: Doba) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól északkeletre, a Szilágy-patak bal oldalán, Szilágygörcsön és Menyő között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Az 1900-as évek elején két Doba volt egymás mellett: Kisdoba és Nagydoba néven.

Nevét a Váradi Regestrum említette először Tuka?, Duba neveken. Neve szláv szó, amely a dub, dubrava szavakból alakult ki.

1363-ban Doba, 1417-ben Egyházasdoba, 1439-1444 körül Nagy-Doba, 1442-ben Nadoba, 1454-ben Naghdoba, 1549-ben Nag Doba, 1693-ban Nagidoba-nak írták nevét.

1363-ban Doba a Dobai család: Dobai Miklósnak és fiának Bertalannak, valamint Miklós testvérének Jánosnak birtoka volt.

A Dobai testvérek szolnokmegyei várjobbágyok voltak, akiknek I. Lajos király adományozott nemességet, és egyben őket és dobai birtokaikat is felmentette a várjobbágyi kötelezettségek alól.

1456 előtt Szilágyi Pálnak volt itt birtoka, melyet Csete Pál fia kapott meg.

1519-ben Nagy- és Kisdoba részbirtokot II. Lajos király új adomány címén adta néhai Szabó (Székely?) Tamás fiának.

1618-ban Menyői Móré Bálint dobai részbirtokán megosztoztak özvegye és gyermekei.

1641-ben Dobai István utódnélküli halála után annak birtokairól Rákóczi György kért jelentést.

1718-ban Dobai György és neje Szécsi Judit gyermekei megosztoztak a szüleiktől maradt nagydobai birtokrészeken.

1733-ban Kis- és Nagydobán 6 oláh család lakott.

1797-ben végzett összeíráskor fő birtokosnak írták össze Nagydoba községből Décsei Zsigmondot.

1847-ben Nagydobának 466 lakosa volt, ebből 32 görögkatolikus, 434 református.

1890-ben 329 lakosa volt, melyből magyar nyelvű 270, oláh 59, melyből 1 római katolikus, 63 görögkatolikus, 257 református, 8 izraelita volt. A házak száma ekkor 77 volt.

Nagydoba a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templomát a négy evangélista tiszteletére 1876-ban építették az előző gótikus stílusú lebontott templom helyett.
A szájhagyomány szerint a falu lakói épp istentiszteletre gyűltek egybe, mikor az ellenség megrohanta a templomot, a benne levők nagy részét legyilkolta, és csaknem az egész községet fölégette.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Sălaj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 308–327. o. Online elérés

Külső hivatkozások[szerkesztés]