Csicsókápolna

Csicsókápolna (Căpâlna)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Galgó
Rang	falu
Községközpont	Galgó
Irányítószám	457142
SIRUTA-kód	141161
Népesség
Népesség	302 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 23° 44′ 06″47.252763, 23.735039
Sablon • Wikidata • Segítség

Csicsókápolna (Căpâlna) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Nagyilondától délkeletre, Galgó és Kaczkó között, a Szamos jobb partján fekvő település.

Története

Csicsókápolna (Kápolna) nevét az oklevelek 1437-ben említették először Kápolna mezőváros néven. 1467-ben Kapolnamezew, 1553-ban Kapolna néven volt említve.

Kápolna a Csicsóvár tartozéka volt, és a Bánffy család volt birtokosa.

1467-ben azonban Mátyás király a hűtlenségbe esett Bánffyaktól elvette tőlük és Szerdahelyi Kiss Jánosnak és testvérének adományozta.

1553-ban is Csicsóvár tartozéka volt. Vajdája Maxin János, kenéze Karácson volt.

1608-ban Basta idejében egy csapat Kővárról feldúlta a települést.

1615-ben perecseni Dévay György birtoka volt.

1630-ban Bethlen Gábor idejében a Dévay család által birtokolt falut Gerlay Nagy Benedek Szamosújvárhoz csatoltatta.

1668-ban I. Apafi Mihály fejedelem 1300 forintban Rácz Péter adományozta a települést, mivel ő azt már azelőtt is bírta.

1694-ben a Kincstár birtoka lett.

Az 1700-as években több birtokosa is volt; 1721-ben a Jósika örököséé lett.

1772-ben Kászoni Istvánné Deményi Katalin volt birtokosa.

1820-ban Szamosújvár városáé és Szamosújváré volt még 1898-ban is.

1857-ben 313 lakosa volt, ebből 311 görögkatolikus, 2 zsidó volt.

1891-ben 429 lakosából 2 római katolikus, 415 görögkatolikus és 12 izraelita volt.

Csicsókápolna trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1803-ban épült Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.
• 1437 szeptemberében Lépes Lóránd alvajda ide hívta össze az országgyűlést az erdélyi parasztfelkelés idején, és itt kötötte meg a kápolnai uniót a három kiváltságos nemzet; a magyar, székely és szász, mely részben oka lett a később bekövetkezett Erdély különválásának.
• 1848. december 22-én este Bem tábornok parancsnoksága alatt itt ütköztek meg a magyar tüzérek az osztrákokkal, s az osztrákokat megfutamították. Bem tábornoknak ez volt az első diadala Erdélyben.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 212–220. o.