Csicsókápolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csicsókápolna (Căpâlna)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Galgó
Irányítószám 457142
SIRUTA-kód 141161
Népesség
Népesség 325 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csicsókápolna (Románia)
Csicsókápolna
Csicsókápolna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 15′ 010″, k. h. 23° 44′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 010″, k. h. 23° 44′ 06″

Csicsókápolna (Căpâlna) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Nagyilondától délkeletre, Galgó és Kaczkó között, a Szamos jobb partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csicsókápolna (Kápolna) nevét az oklevelek 1437-ben említették először Kápolna mezőváros néven. 1467-ben Kapolnamezew, 1553-ban Kapolna néven volt említve.

Kápolna a Csicsóvár tartozéka volt, és a Bánffy család volt birtokosa.

1467-ben azonban Mátyás király a hűtlenségbe esett Bánffyaktól elvette tőlük és Szerdahelyi Kiss Jánosnak és testvérének adományozta.

1553-ban is Csicsóvár tartozéka volt. Vajdája Maxin János, kenéze Karácson volt.

1608-bann Basta idejében egy csapat Kővárról feldúlta a települést.

1615-ben perecseni Dévay György birtoka volt.

1630-ban Bethlen Gábor idejében a Dévay család által birtokolt falut Gerlay Nagy Benedek Szamosújvárhoz csatoltatta.

1668-ban I. Apafi Mihály fejedelem 1300 forintban Rácz Péter adományozta a települést, mivel ő azt már azelőtt is bírta.

1694-ben a Kincstár birtoka lett.

Az 1700-as években több birtokosa is volt; 1721-ben a Jósika örököséé lett.

1772-ben Kászoni Istvánné Deményi Katalin volt birtokosa.

1820-ban Szamosújvár városáé és Szamosújváré volt még 1898-ban is.

1857-ben 313 lakosa volt, ebből 311 görög katolikus, 2 zsidó volt.

1891-ben 429 lakosából 2 római katolikus, 415 görög katolikus és 12 izraelita volt.

Csicsókápolna trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus fatemploma 1803-ban épült Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.
  • 1437 szeptemberében Lépes Lóránd alvajda ide hívta össze az országgyűlést az erdélyi parasztfelkelés idején, és itt kötötte meg a kápolnai uniót a három kiváltságos nemzet; a magyar, székely és szász, mely részben oka lett a később bekövetkezett Erdély különválásának.
  • 1848. december 22-én este Bem tábornok parancsnoksága alatt itt ütköztek meg a magyar tüzérek az osztrákokkal, s az osztrákokat megfutamították. Bem tábornoknak ez volt az első diadala Erdélyben.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]