Krasznatótfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krasznatótfalu (Sârbi)
Krasznatótfalu görögkatolikus fatemploma
Krasznatótfalu görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Felsőszék
Irányítószám 457303
SIRUTA-kód 142658
Népesség
Népesség270 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság397 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznatótfalu (Románia)
Krasznatótfalu
Krasznatótfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 03′ 50″, k. h. 22° 48′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 50″, k. h. 22° 48′ 03″

Krasznatótfalu település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Krasznától délre, Ballaháza és Tuszatelke között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Krasznatótfalu nevét az oklevelek 1481-ben, majd 1497-ben említették először Tothfalu néven, mint a Losonczi Bánffy család birtokát.

1481-ben Losonczi Bánffy András, bácsi nagyprépost itteni birtokát elzálogosította Losonczi Bánffy Mihálynak.

1564-1565 között a krasznavármegyei Meszesalja kerülethez tartozott, s Nagyfalusi Losonczi Bánffy Farkas kapta adományul a falut II. János királytól. A falu előtte Paksi Jób és neje Bánffy Dorottya birtoka volt, aki azt felségsértés vádja miatt vesztette el.

1590-ben a birtok Valkó vár tartozéka volt, s Bánffy Pál birtoka, kinek halála után az a család férfi tagjaira szállt.

A Bánffyak után Rákóczi birtok, majd a kincstáré lett.

1733-ban Kraszna-Tótfaluban (Szirbj) 14 oláh családot számoltak össze.

1795-ben a Kincstár a birtokot Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.

1808-ban végzett összeíráskor Tótfalu nagyobb birtokosai: gróf Bánffy, gróf Teleki és Boros nemes családok.

1847-ben 246 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 381 lakosa volt, melyből 7 magyar, 374 oláh. Ebből 371 görögkatolikus, 3 görögkeleti, 7 izraelita. A házak száma 76 volt.

Krasznatótfalu s trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemplom

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 683–685. o. Online elérés