Szilágysolymos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágysolymos (Șoimuș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Szamosudvarhely
Irányítószám 457314
SIRUTA-kód 142765
Népesség
Népesség 312 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágysolymos (Románia)
Szilágysolymos
Szilágysolymos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 57″, k. h. 23° 11′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 57″, k. h. 23° 11′ 11″

Szilágysolymos település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Zsibótól északnyugatra, Debren, Szamosudvarhely és Zsibó közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szilágysolymos (Solymos) Árpád-kori település, nevét 1205-ben már említették a Váradi Regestrumban egy peres üggyel kapcsolatban.

1369-ben Salumus, 1387-ben Velselomus, 1423-ban Kissolymos, 1499-ben Nagy-Solymos, 1570-ben Nagysolymos, Kissolymos néven írták.

A falu a falu lakosainak hagyománya szerint egykor nem mai helyén állt, hanem lejjebb, Zsibó felé a patak partján feküdt, erdőborította helyen.

1369-ben a település a Jakcsiak birtoka volt.

Az 1387 évi adatok szerint az aranyosi várhoz tartozott.

1553-ban már két Solymos települést is említettek az oklevelek, ekkor már Nagysolymos és Kissolymos nevű település is létezett. Mindkettő Kővárhoz tartozott, 1564-ben pedig már mindkettő Hadad várának tartozéka volt.

1604-ben a Wesselényi család birtokaihoz sorolták az adóösszeíráskor, de ekkor már csak Nagysolymost.

1733-as összeíráskor Solymoson 42 oláh családot számoltak össze. 1750-ben 254 görög katolikus lakosa volt.

1847-ben 484 lakos élt a településen, melyből 6 római katolikus, 472 görög katolikus, 6 református volt.

1890-ben 775 lakosa volt, ebből 14 magyar, 3 német, 696 román, 21 egyéb nyelvű volt, melyből 11 római katolikus, 743 görög katolikus, 6 református, 15 izraelita volt. A házak száma ekkor 163.

1910-ben 983 lakoából 48 magyar, 919 román, ebből 935 görög katolikus, 31 református, 10 izraelita volt.

A 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus fatemploma 1836-ban épült. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 336–340. o. Online elérés