Kerestelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kerestelek
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Krasznahídvég
Irányítószám 457236
SIRUTA-kód 142024
Népesség
Népesség545 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság11
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kerestelek (Románia)
Kerestelek
Kerestelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 15′ 50″, k. h. 22° 43′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 50″, k. h. 22° 43′ 23″

Kerestelek település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól északnyugatra, Somlyócsehi nyugati szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kerestelek az Árpád-korban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1257-ben már említették Keres néven, 1400-ban Kerestelek, 1422-ben Köröstelek, 1435-ben Kereszthelek neveken került említésre.

1400-tól 1415-ig Kraszna vármegyéhez, és Kraszna várához tartozott.

1435-ben a Báthori-család tagjai pereskedtek egymással a település birtoklásáért.

1481-ben Somlyai Báthory Miklós, Zsigmond és testvéreinek birtoka és Somlyó várához tartozott, és a vár tartozéka volt még 1553-ban is.

1554-ben Báthori Szaniszlófi Farkas birtoka volt, kinek gyámja Károlyi János volt.

1681-ben Báthory Zsófia fejedelem asszony részbirtoka volt, e birtokrészeket az ingatlanokkal együtt bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára foglalták le.

1806-os összeíráskor a település nagyobb birtokosai voltak a báró Bánfi, Horváth, gróf Toldalagh, Ladányi, Szentmarjai, gróf Károlyi, báró Kemény, Rácz és Réner családok.

1847-ben 421 lakosa volt, ebből 1 református, 420 görögkatolikus volt.

1890-ben 695 lakosából 48 magyar, 3 német, 3 tót, 641 oláh, melyből 22 római katolikus, 630 görögkatolikus, 10 görögkeleti, 24 református, 9 izraelita. A házak száma 137.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma. Anyakönyveik 1824-ben kezdődtek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 643–647. o. Online elérés