Hegyköz (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegyköz (Muncel)
RO SJ Muncel.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Nagykeresztes
Irányítószám 457101
SIRUTA-kód 140798
Népesség
Népesség173 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság424 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hegyköz (Románia)
Hegyköz
Hegyköz
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 27″, k. h. 23° 23′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 27″, k. h. 23° 23′ 40″

Hegyköz település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Csákigorbótól északra, Kiskeresztes déli szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Hegyköz nevét 1557-ben említették először az oklevelek Mwnczal írásmóddal. 1560-ban Mancsul, 1561-ben Munyal, 1618-ban Muncsal (Gorbó), 1890-ben Hegyköz névalakban fordult elő.

A település feltehetően 1554-1557 között keletkezhetett. Kezdetektől a Kolozs megyei Almásvárához tartozott. 1557-ben Pelsőczi Bebek Ferenc birtoka volt, aki itteni részét nejének, Somi Ilonának adományozta. 1560-ban II. János király a birtok felét Bebek Ferenctől elkobozta, és Báthory Kristófnak és nejének, Domiska Katának adományozta. A másik fele Balassa Zsófiáé lett. 1577-ben egy része a fejedelemre szállt, a másik része pedig Csáky Lászlóé, Balassa Zsófia második férjéé lett. 1592-ben Báthory Zsigmondé lett, akire Csáky Dénes fia Mihály utód nélküli halála miatt szállt, de azt Csáky Istvának adományozta. 1592-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Gábor itteni részét Bocskai Istvánnak adta. 1619-ben Haller Zsigmond és neje, Kendy Krisztina kapták zálogba. 1644-ben Csáky István és László volt birtokosa. A Csáki családé és leszármazottaié volt még 1743-ban is. 1810-ben Cserey Miklós, Henter Ferenc és Kozma Imre birtoka volt.

1886-ban 349 lakosa volt, ebből 344 görögkatolikus és 5 zsidó volt.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

1910-ben 335 lakosa volt, ebből 5 német, 330 román, melyből 329 görögkatolikus, 5 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma - 1897-ben építették, Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)