Sereden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sereden (Șeredeiu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Krasznahorvát
Irányítószám 457188
SIRUTA-kód 141571
Népesség
Népesség238 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság288 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sereden (Románia)
Sereden
Sereden
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 06′ 37″, k. h. 22° 57′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 37″, k. h. 22° 57′ 06″

Sereden település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól és Krasznától délkeletre, a Meszes-hegység nyugati lábánál, a Krasznába torkolló Seredenke patak mellett, Oláhkecel, Petenye és Bogdánháza közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a mellette elfolyó Seredenke-patakról kapta.

Története[szerkesztés]

Sereden nevét 1270-ben említették először az oklevelek Seredunke (folyó) néven, István királynak a Krasznai várhoz tartozó Horváth-föld határjáró oklevelében.

1413-ban már kettő Sereden: Alsó- és Felsősereden volt említve. Ekkor mindkét település Seredeni Tamás fia János birtoka volt, aki mindkettőt elzálogosította Losonczy Bán Rád fiainak Istvánnak és Rádnak. 1429-ben Sereden és Seredenke nevű részbirtokokat Zsigmond király a Kusalyi Jakcsoknak adományozta. 1475-ben királyi birtok, amelyet Keczeli Szele Márton kapott adományba Mátyás királytól hű szolgálataiért. 1453-ban a két sereden nemesi birtokként szerepelt az oklevelekben. 1808-ban végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak: gróf Rédei, gróf Teleki, báró Wesselényi, báró Kemény, gróf Andrási, Kovács, Láposi és Ördög nemes birtokos családok. 1847-ben 748 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 951 lakosából 8 magyar, 13 német, 916 román, 11 egyéb nyelvű volt, ebből 922 görögkatolikus, 1 görögkeleti, 28 izraelita volt. A házak száma ekkor 204 volt. 1910-ben 1016 lakosa volt, ebből 23 magyar, 993 román, melyből 992 görögkatolikus, 23 izraelita volt. Sereden a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus kőtemploma 1862-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 331–335. o. Online elérés