Váralmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váralmás (Almașu)
Almás vára
Almás vára
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Almásnyíres, Bábony, Cold, Farnas, Kiskökényes, Kispetri, Sztána, Zsobok
Irányítószám 457010
SIRUTA-kód 139991
Népesség
Népesség 993 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 217
Község népessége 2237 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 312 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Váralmás (Románia)
Váralmás
Váralmás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 56′ 45″, k. h. 23° 07′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 45″, k. h. 23° 07′ 50″

Váralmás (1899-ig Nagy-Almás, románul Almașu) falu, az azonos nevű község központja, Romániában Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bánffyhunyadtól 12 km-re északkeletre fekszik.

Nevének említése[szerkesztés]

1239-ben Almás, 1291-ben Almásmunustra, 1335-ben Almás, 1370-ben castrum Almás, 1459-ben Almás Wára, 1434-ben Monostoros Almás, 1434-ben Desewfalva alio nomine: Almás, 1499-ben Naghalinás néven találhatjuk. 1839-ben, 1863-ban, 1890-ben Nagy-Almás, Almasu mare, 1920-ban Almașul mare.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 1779, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-ben társközségeivel együtt 3136 lakosából 1881 román, 1118 magyar és 129 cigány volt.

Története[szerkesztés]

Még a tatárjárás (1241-1242) előtt itt bencés kolostor volt. A régi kolostor köveiből csupán egyetlen faragott kődarab maradt meg, amely valamikor ajtó- vagy ablakkeretként szolgáló román stílusú kőpárkány most sírkővé alakítva látható a váralmási református templomban.

1288-as oklevél tanusága szerint Váralmásnak a középkorban plébániatemploma is volt, melyet Szent Demeter tiszteletére szenteltek fel.

1335-ből plébánosa is ismeretes, Pál, aki a pápai tizedjegyzék szerint 15 garast fizetett. A várat, melyet egykor Dezsővárának is neveztek valószínűleg építtetőjéről Almásmelléki Györk fia Dezsőről, a 16. század elején János király, 1551-ben Castaldo császári tábornok ostromolta. 1602-ben Basta a magát megadó őrséget felkoncoltatta. 1658-ban a tatárok vették be, majd felgyújtották, azóta pusztul.

A 17. századi török-tatár hadjáratok idején az egész Almás-völgy elpusztul. Ekkor pusztulhatott el a plébániatemplom is, amelynek a reformáció után amúgy sem maradt híve, ugyanis a középkori katolikus lakosság a reformáció idején református lett, a templommal együtt.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Hídalmási járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3136 lakosából 1881 román, 1118 magyar és 129 cigány volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falu feletti dombtetőn jól látható a Kalotaszegi várak egyikének, az egykori Almási várnak 20 m magas öregtornya.
  • A faluban található az egykori Csáky-kastély nagyon elhanyagolt maradványa.
  • Református temploma 18. századi, miután középkori plébániatemploma a 17. századi török-tatár hadjáratok idején elpusztul.
Az egykori Csáky kastély romjai
Váralmás temploma

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés]