Szilágyerked

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyerked (Archid)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Kusaly
Irányítószám 457081
SIRUTA-kód 140609
Népesség
Népesség 465 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 507
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 197 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágyerked (Románia)
Szilágyerked
Szilágyerked
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 23° 00′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 23° 00′ 49″

Szilágyerked falu Romániában, Szilágy megyében,

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Zilahtól északra, Kusaly északkeleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szilágyerked (Erked) nevét az oklevelek 1368-ban említették először Erked-birtok néven.

1383-ban a szomszédos Kirva határánál jelölt helyként tűnt fel ismét neve.

1412-ben a szolnokvármegyei Erkedbe Kusalyi Jakcs család tagjait Kusalyi Jakcs Istvánt, Jánost, Györgyöt, Dénest, Lászlót iktatták be.

1423-ban a váradi káptalan Zsigmond király parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának Dénes papnak Erked birtokán György másik fiát Jánost, és ennek nejét Annát és fiait Lászlót és Györgyöt iktatták be.

1425-ben a Kusalyi Jakcs család tagjai osztozkodtak Erkeden.

1461-ben a Kusalyi Jakcsok elzálogosították erki birtokukat a falu tiszttartójának Horváth Antalnak.

1543-ban Erked (Erkewd) Jakcsi Mihály és Pázmány Péter között oszlott meg.

1515-ben és 1512-ben Kusalyi Jakcsi László és neje Krisztina itteni részbirtokaikat Bélteki Drágfu Györgynek és Jánosnak zálogosították el.

1570-ben I. Miksa császár új adományul adta Erkedet Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcs Mihálynak.

1847-ben Erked lakosainak száma 130, valamennyien reformátusok.

1890-ben lakosainak száma 536 fő, ebből 445 magyar, 59 román, egyéb 32. Ebből római katolikus 2, görög katolikus 75, református 450, unitárius 2, izr. 7. Házak száma: 99.

A 2011-es népszámlálás szerint 465 lakosa van, melyből magyar anyanyelvű 459, román 3, egyéb/nem nyilatkozott 3 fő.[2]

Nevezetességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Sălaj (en nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 350–352. o. Online elérés