Maladé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maladé (Mălădia)
Josephinische Landaufnahme pg016.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Krasznahídvég
Irányítószám 457239
SIRUTA-kód 142051
Népesség
Népesség199 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság229 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Maladé (Románia)
Maladé
Maladé
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 53″, k. h. 22° 44′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 53″, k. h. 22° 44′ 21″

Maladé (románul Mălădia) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól északkeletre, Krasznahídvég és Kárásztelek közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Maladé nevét 1448-ban említették először az oklevelek Malade néven. Ekkor Báthory Lászlót iktatták be az itteni birtokba.

1473-ban Pwzthamalade, 1553-ban Puszta-Malad, 1795-ben Maladéj néven írták.

A Kraszna vármegyéhez tartozó Maladé 1553-ban Somlyóhoz, 1795-ben a tasnádi uradalomhoz tartozott.

1473-ban özvegy Zsombori Tamásné Báthory Hedvig Pusztamalade birtokrészt rokonainak, illetve unokáinak adta át.

1476-ban Mátyás király Bélteki Drágffy Bertalannak adományozta.

1493-ban meghagyták, hogy helyezzék vissza Malade praediumba Báthori Miklóst, Domokost, Jánost és Zsigmondot.

1549-ben ecsedi Báthori András, somlyói Báthory Kristóf és és fivére, István, valamint Valkai Miklósné, Kisvárdai Mihályné és Sarmasági András osztoztak meg a birtokon.

1681-ben Báthory Zsófia fejedelemasszony maladéi részbirtokát lefoglalták az itt levő ingatlanokkal együtt – bizonyos tartozás fejben – Magyar-Véggyantai Boros László számára, később a Rákóczi-család birtoka lett.

A 18. század elejéről fennmarad összeírásban neve nem szerepelt, tehát ekkor már lakatlanul állhatott.

1806-ban báró Bánffy, gróf Toldalagi és báró Huszár családok voltak Maladé birtokosai.

1847-ben 407 lakost számoltak össze Maladén, ebből 396 görögkatolikus, 5 izraelita volt.

1890-ben 449 lakosából 26 magyar, 1 német, 391 román, 24 horvát és 7 egyéb nyelvű volt, melyből 33 görögkatolikus, 391 református, 18 izraelita volt. A házak száma ekkor 95 volt a településen.

1910-es összeíráskor 577 lakosa volt, ebből 36 magyar, 523 román, melyből 540 görögkatolikus, 23 izraelita volt.

A 20. század elején Maladé Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom. Anyakönyvet 1823-tól vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 41–44. o. Online elérés