Létka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Létka (Letca)
Létka, görögkatolikus fatemplom
Létka, görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457215
SIRUTA-kód 141795
Népesség
Népesség542 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Terület60,50 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Létka (Románia)
Létka
Létka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 20′ 21″, k. h. 23° 27′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 21″, k. h. 23° 27′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Létka témájú médiaállományokat.

Létka (románul: Letca) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Zilahtól északkeletre, a Szamos jobb partján, Lemény és Kocsoládfalva között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét az oláh Litca szóból eredőnek tartják, mely orsót, keringőt, forgót, és a mellette folyó Szamos vizére vonatkozólag örvénylőt, örvényt jelent.

Története[szerkesztés]

A torony

Létka nevét az oklevelek 1405-ben említették először Lehtka néven.

1424-ben Lithka, 1470-ben Lythka, 1650-ben Litka, 1723-ban Letka-nak írták nevét.

Létka Kővárhoz tartozó oláh település volt a középkorban.

1405-ben már említették nevét Kővár tartozékainak felsorolásakor, mikor Zsigmond király Kővár várát Balk és Drág fiainak adományozta.

1424 évi osztozkodáskor Létka Balk fiainak jutott.

1470-ben Mátyás király Bélteky Sandrin fia Mihálytól, mert feleségét megölte s így főbenjáró vétségben elmarasztalták, s összes birtokait, köztük Létkát is elkobozta, s azt Drágfi Miklós fiának Bertalannak adományozta, s a Drágfiaké volt egészen 1556-ig, a család kihaltáig.

A sarkok csapolása
A tetőgerendák sarkainak csapolása

1556-ban Izabella királyné a Drágfiak kihalta miatt a birtokot Báthory Györgynek és nejének Annának, valamint fiuknak Istvánnak adományozta. 1565-ben Báthory György fellázadt Miksa császár ellen, s feje váltságául Kővárt tartozékaival együtt a császárnak engedte át.

1567-ben II. János király Kővárt visszafoglalta tartozékaival együtt Miksa császártól, s beregszói Hagymási Kristófnak adományozta Létkával együtt.

1617 előtt Putnoky János birtoka, aki azt Báthory Gábortól kapta, s tőle Bethlen Gábor foglalta el 1636-ban II. Rákóczi György birtoka, aki azt Kővár kapitányának Ecsedi Rőti Orbánnak és nejének Mocsáry Zsófiának adományozta, aki azt Gyerőmonostori Ebeni Istvánnak adta zálogként.

1654-ben II. Rákóczi György Gyerőmonostori Ebeni Istvánt az Ecsedi Rőti Orbántól magához váltott birtokban megerősítette.

1674-ben Belényi Zsigmond birtoka volt.

1766-ban gróf Teleki Sámuel volt Létka birtokosa.

Az 1809-ben végzett összeíráskor a település birtokosai: gróf Teleki Sámuel és más kisnemesek voltak, majd 1820-ban báró Henter Antal is.

1886-ban 611 lakosa volt, melyből görögkatolikus 597 és 14 zsidó.

1891-ben 624 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 568 görögkatolikus, 7 evangélikus, 1 lutheránus és 40 izraelita volt.

1898-ban birtokosai: Sárombereki, család, gróf Teleki Sámuel és gróf Mikó Anna Wesselényi Józsefné öröklés, valamint a Paul és Péter családok öröklés és vásárlás folytán.

A trianoni békeszerződés előtt Létka Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

A bejárat felőli oldal

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Két görögkatolikus temploma van, az egyiket 1600-ban szentelték fel az arkangyalok tiszteletére.

A másik a XVII. században épült, és 1872-ben szentelték fel utoljára szűz Mária tiszteletére. Anyakönyvet 1826-tól vezetnek.

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)