Topaszentkirály
| Topaszentkirály (Sâncraiu Almașului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Magyarzsombor |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarzsombor |
| Irányítószám | 457373 |
| SIRUTA-kód | 143192 |
| Népesség | |
| Népesség | 176 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Topaszentkirály témájú médiaállományokat. | |
Topaszentkirály (románul Sâncraiu Almașului) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Hidalmástól délkeletre, Egerestől északkeletre, Zutor és Nádasszentmihály között a Zilahi úton, Topa-tető, a régi erdélyi határszél nyugati oldalán fekvő település.
Története
[szerkesztés]Topaszentkirály nevét 1345-ben említette először oklevél p. Senkyral néven.
1429-ben p. Zentkyral, 1449-ben Zenthkyral, 1471-ben p. Thopazenthkyral néven írták.
1449-ben már plébánosát is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1519-ben Szentkirály részbirtokon a Kis- és Nagydobai család tagjai osztozkodtak.
1522-ben a Dobai, Gyerővásárhelyi Gyerőfi, Wass, Szentpáli és más családok birtokaként említették.
1551-ben a fennmaradt hagyomány szerint innen indította el Fráter György barát Izabella királynét Kassa felé. Ezt a búcsújelenetet írta meg Tinódi Lantos Sebestyén „Erdélyi história” című művében.
A 20. század elején Kolozs vármegye Hidalmási járásához tartozott.
1910-ben 852 lakosából 41 magyar, 811 román volt. Ebből 785 görögkatolikus, 23 görögkeleti ortodox, 25 izraelita volt.

Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma a régi gótikus templom helyére épült 1869-1871 között.
Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv

