Topaszentkirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Topaszentkirály (Sâncraiu Almașului)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Magyarzsombor
Irányítószám 457373
SIRUTA-kód 143192
Népesség
Népesség219 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Topaszentkirály (Románia)
Topaszentkirály
Topaszentkirály
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 25″, k. h. 23° 20′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 25″, k. h. 23° 20′ 38″

Topaszentkirály (románul Sâncraiu Almașului) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Hidalmástól délkeletre, Egerestől északkeletre, Zutor és Nádasszentmihály között a Zilahi úton, Topa-tető, a régi erdélyi határszél nyugati oldalán fekvő település.

Története[szerkesztés]

Topaszentkirály nevét 1345-ben említette először oklevél p. Senkyral néven.

1429-ben p. Zentkyral, 1449-ben Zenthkyral, 1471-ben p. Thopazenthkyral néven írták.

1449-ben már plébánosát is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1519-ben Szentkirály részbirtokon a Kis- és Nagydobai család tagjai osztozkodtak.

1522-ben a Dobai, Gyerővásárhelyi Gyerőfi, Wass, Szentpáli és más családok birtokaként említették.

1551-ben a fennmaradt hagyomány szerint innen indította el Fráter György barát Izabella királynét Kassa felé. Ezt a búcsújelenetet írta meg Tinódi Lantos Sebestyén „Erdélyi história” című művében.

A 20. század elején Kolozs vármegye Hidalmási járásához tartozott.

1910-ben 852 lakosából 41 magyar, 811 román volt. Ebből 785 görögkatolikus, 23 görögkeleti ortodox, 25 izraelita volt.

Wagner Sándor: Izabella királyné búcsúja Erdélytől (1863)

Nevezetességek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
  • Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv