Almásszentmihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almásszentmihály (Sânmihaiu Almașului)
Almásszentmihály görögkeleti fatemploma
Almásszentmihály görögkeleti fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang községközpont
Irányítószám 457305
SIRUTA-kód 142685
Népesség
Népesség1026 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság5
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Almásszentmihály (Románia)
Almásszentmihály
Almásszentmihály
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 02′ 11″, k. h. 23° 16′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 11″, k. h. 23° 16′ 11″

Almásszentmihály település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Zilahtól délkeletre, az Almás vize mellett, Hidalmás és Vaskapu között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu nevét Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma után kapta.

Története[szerkesztés]

Almásszentmihály neve az oklevelekben 1334-ben tűnt fel először Zenmichal néven.

1452-ben Nagzenthmyhal, 1459-ben Zenthmyhal, 1466-ban Zenthmihal, 1546-ban Naghzent Mihal, 1587-ben Zentt Mihally, 1750-ben Puszta Szent Mihály, néven írták nevét. 1400-as években birtokosok voltak itt a Szentmihályi, Gyulakúti, Nagy, Lovas, Tompa, Farkas, Jakab, Sámsoni, Polyák családok. 1522-ben NaghzenthMyhal Somi Gáspár birtoka volt. 1552-ben Naghzenthmyhalon Bonyhai Dezsőffy László volt a birtokos. 1554-ben a település birtokosa Somy Anna volt.

1658-ban a fennmaradt írások szerint még állt Szent Mihályról elnevezett temploma, a 17. században azonban a templom és a falu lakossága is elpusztult, ekkor kapta a puszta előnevet. 1730-tól görögkeleti vallású lakosok telepedtek le a faluba. Az 1900-as évek adatai szerint a régi lakosság emlékét a határ-, dűlő- és utcanevek őrzik, mint például: Magyar utca, Kis utca, Kisgána, Kosárvölgy. A trianoni békeszerződés előtt Almásszentmihály Kolozs vármegye Hidalmási járásához tartozott. 1910-ben 1441 lakosából 59 magyar, 1338 román volt. Ebből 1351 görögkatolikus, 30 református, 30 görögkeleti ortodox, 19 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Freskórészlet a templomból
  • Görögkeleti fatemploma.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]