Hosszúújfalu
| Hosszúújfalu (Husia) | |
| Hosszúújfalu görögkatolikus fatemploma (1800). | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zsibó |
| Irányítószám | 455202 |
| SIRUTA-kód | 139848 |
| Népesség | |
| Népesség | 205 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 22 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúújfalu témájú médiaállományokat. | |
Hosszúújfalu település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zsibótól északkeletre, a Szamos jobb partján, Nagygoroszló és Szilágyróna közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Hosszúújfalu egykor Középszolnok vármegyéhez tartozó település volt.
1582-ben a Jakabfi család tagjainak, Jakabfi Ambrusnak és Móricznak birtoka volt.
1637-ben a Lónyaiaké: Lónyai Zsigmond birtoka volt.
1632 körül Várad eleste után e település is elpusztult, sorsában valószínű Hadad sorsával osztozott.
1750-ben végzett összeíráskor 206 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 349 lakost számoltak össze a településen, melyből 4 magyar, 1 német, 1 tót, 342 román, amiből 5 római katolikus, 337 görögkatolikus, 1 református, 6 izraelita. A házak száma ekkor 65 volt.
1900-ban 344, 1920-ban 410, 1992-ben 276, 2002-ben 294 lakosa volt a településnek.
Hosszúújfalu a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Itt éltek
[szerkesztés]- Jósa Piroska (1934–) orvos és helytörténetíró 1964-1974 között e körzetben körorvos volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 699–701. o. Online elérés

