Szentpéterfalva (Szilágy megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentpéterfalva (Bozna)
Szentpéterfalva görögkeleti fatemploma
Szentpéterfalva görögkeleti fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Ördögkút
Irányítószám 457341
SIRUTA-kód 139955
Népesség
Népesség220 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság341 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szentpéterfalva (Románia)
Szentpéterfalva
Szentpéterfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′ 59″, k. h. 23° 05′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 59″, k. h. 23° 05′ 44″

Szentpéterfalva település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, a Meszes-hegység alatt, Ördögkút, Felsőegregy és Szilágybogya között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szentpéterfalva nevét az oklevelek csak 1619-ben említették először Szent Peterfalva néven. 1657-ben Szentpeterffalva, 1722-ben Sent Peterfalva néven írták.

Az 1800-as évek végén írták a településről: "Szentpéterfalva a magyaregregyi járáshoz tartozott. Határos vala Kraszna vármegyével. Kis helység. (a dobokavármegyei Szent Peterfalva falu) a Meszes-hegy lábánál elterülő szűk völgyben fekszik".

A település birtoklásának történetéről biztos adatok csak a XVII. század elejétől vannak biztos adatok.

1619-ben Prépostvári Zsigmondé volt, aki Rétsey Pálnak adta azt.

1639-ben Szunyogh (Szuniogh) Gáspár volt Szentpéterfalva birtokosa, akitől Rédei Ferenc szerezte meg.

1657-ben Rédei Ferenc átadta a birtokot Korda Zsigmondnak.

1733-ban 13 oláh család élt itt, 1750-ben 128 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 507 lakosa volt, melyből 17 magyar, 490 oláh, ebből 3 református, 490 görögkeleti, izraelita 14. A házak száma 114 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma fából épült. (Falán egy festmény az erkölcstelenség rettentő példájára a poklot ábrázolja: tűz közepén meztelen nők állnak és az ördögök, kezükben vasvillával.)
  • Felső kréta korból származó dinoszaurusz maradványok lelőhelye.

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 471–473. o. Online elérés
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)