Drág
| Drág (Dragu) | |
 | |
| A Wesselényi–Bethlen-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Drág |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457130 |
| SIRUTA-kód | 141036 |
| Népesség | |
| Népesség | 832 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 |
| Népsűrűség | 9,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 278 m |
| Terület | 87,91 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 07″, k. h. 23° 23′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 07″, k. h. 23° 23′ 57″ | |
 | |
| Drág weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drág témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drág (románul: Dragu) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.
Földrajz[szerkesztés]
Zilahtól 36 kilométerre délkeletre, Kolozsvártól 40 kilométerre északnyugatra, az Almás egyik jobb oldali mellékvölgyében fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Szláv eredetű személynévből való. 1320-ban Draakh, 1332–34-ben Drag alakban említették.
Népesség[szerkesztés]
A népességszám változása[szerkesztés]
1850-ben népes településnek számított, 1023 lakossal. Népessége lassú ütemben nőtt egészen 1941-ig (1463 fő), azóta viszont szinte megfeleződött.
Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]
2002-ben 767 lakosából 575 vallotta magát román, 184 cigány és nyolc magyar nemzetiségűnek; 649 volt ortodox, 101 pünkösdi és hét református vallású. Az elmúlt százötven évben a magyar anyanyelvűek száma 1880-ban volt a legmagasabb, akkor 1175 lakosából 998 volt román, 78 magyar és 99 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1085 görögkatolikus, 72 református, tíz zsidó és nyolc római katolikus felekezetű. Református egyháza 1766-ban 39 férfit és 22 asszonyt számlált.
Története[szerkesztés]
Doboka vármegyei falu volt, 1332-ben plébániatemplommal, a 15. században több kisnemesi családdal. Pierre Lescalopier szerint 1574-ben szászok lakták. Az 1660-as években egy tatár betörés áldozatául esett. Később főként román lakosságú vásáros hely volt, a 18–19. században a Wesselényi család tulajdonában. Református templomát 1744-ben Wesselényi Ferenc újraépítette, majd 1845-ben ismét felújították. Görögkatolikus papja 1848 tavaszán Kolozsvárról kapott egy Budán nyomtatott röpiratot, amely az unió és a jobbágyfelszabadítás mellett agitált. Miután felolvasta a falusiaknak, azok kimondták, hogy halállal büntetnek mindenkit, aki a továbbiakban teljesíteni merné a jobbágyi szolgáltatásokat. Magyar lakóit később az almásszentmihályi táborba hurcolták, ahol a vajdaházi tribunus papnak köszönhették életüket. A magyar karhatalom 1849 januárjában húsz puskát, tíz pisztolyt és tizenegy lándzsát gyűjtött be a faluból, és itt fogták el Ioan Micle tribunust is. A hívek nélkül maradt református templom később a görögkatolikus egyházé lett, amely lebontatta, Sipos Dávid által faragott szószékét a bánffyhunyadi református templomba vitték. A falut 1876-ban Kolozs vármegyéhez csatolták.
Látnivalók[szerkesztés]
- Az egykor erődített, ma leromlott állapotú volt Wesselényi–Bethlen-kastély eredetileg 1622 és 28 között épült, hajdani kerítőfalai és bástyái 1866-ban még álltak. Wesselényi Ferenc 1810-ben átépítette, majd a patak felőli szárnyát a 20. század elején alakították át. Angolparkja egykor a pataktól a hegyoldalig terjedt, mára ebből egy gesztenyefasor maradt.
- Az ortodox fatemplom 1806-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Egyed Ákos: Erdély 1848-1849 I-II., Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 1998. ISBN 973-9287-22-0
További információk[szerkesztés]
- A kastély a www.welcometoromania.ro portálon (magyarul)
- Felházy Károly: Drági várkastély. Hazánk s a Külföld 1868, 21. sz.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}