Bürgezd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bürgezd (Bilghez)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Szilágynagyfalu
Irányítószám 457261
SIRUTA-kód 142257
Népesség
Népesség386 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság448
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bürgezd (Románia)
Bürgezd
Bürgezd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 22° 42′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 22° 42′ 38″

Bürgezd falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól nyugatra, Szilágynagyfalu északi szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Bürgezd (Bülgezd) nevét az oklevelek 1461-ben említették először Bilgezd néven.

1461-ben Székely István volt birtokosa, s ekkor a település Kraszna vármegyéhez tartozott.

1584-ben a váradi káptalan Báthory Zsigmond erdélyi vajda megbízásából átírta Bánfi Boldizsár kraszna megyei Bilgezd nevű birtokáról szóló határjárási oklevelét.

1701-ben Horváth Miklósnak volt részbirtoka Bürgezden, aki ekkor Guthi Farkas Zsófiának adta részbirtokát.

Az 1808-as összeíráskor több kisebb birtokosa is volt; így birtoka volt itt többekközött a Géczi, Almási, Alszegi, báró Bánfi, Bányai családoknak is.

A falu lakossága 1619-ben a Szilágyság reformációja idején tért át a református vallásra.

Bürgezd lakosai egy 1765-ből származó tanúvallomás szerint II. Rákóczi György Lengyelországi hadjáratakor a fejedelemmel Lengyelországba mentek, s szinte valamennyien ottvesztek, csak 2-3-an jöttek közükük vissza.

1847-ben a településnek 554 lakosa volt, ebből 11 római katolikus, 2 görögkatolikus, 541 református.

1890-ben 415 lakosából 398 magyar, 2 tót, 15 oláh, ebből római katolikus 2, görögkatolikus 12, evangélikus 1, református 396, izraelita 4 fő volt. A falu házainak száma ekkor 86 volt.

Bürgezd a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét török eredetűnek tartják, helyén feltehetően avar telep lehetett.

Népviselet, népszokások[szerkesztés]

Bürgezden a nők színes karton-ruhákat és "kötőt" a lányok főleg vasárnap és ünnepnapokon fehér vagy világos alapszínű, csinos, testhez álló derekas ruhákat viseltek és hajukat felkötve vagy szalagba két ágba fonva hordták. Lábbelijük magas sarkú cipő, télen csizma. Téli felsőruhájuk a prémes posztó -újjas volt.

A férfiak viselete kék posztónadrág; nyáron a legények csinosan ránczba szedett, középbőségű, térden alul érő, házi vászonból készült lábravalót, csizmát és bokrétás posztó- vagy szalmakalapot. Téli felsőjük a szürke "guba". Némelyek nyáron munkaközben bocskort is kötöttek.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 181–189. o. Online elérés