Szilágysziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilágysziget (Sighetu Silvaniei)
Görögkatolikus fatemplom (1632)
Görögkatolikus fatemplom (1632)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Szilágykövesd
Irányítószám 457072
Körzethívószám +40 x60[1]
SIRUTA-kód 140538
Népesség
Népesség492 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágysziget (Románia)
Szilágysziget
Szilágysziget
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 20′ 58″, k. h. 22° 52′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 58″, k. h. 22° 52′ 29″

Szilágysziget (románul: Sighetu Silvaniei) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól északra, Szilágylompért, Ököritó, Sarmaság és Szilágykövesd között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A falut az oklevelek 1466-ban említették először Zygeth néven.

1475-ben Zygethy 1547-ben Ziget, 1604-ben Zyget, 1746-ban Sziget néven írták nevét.

Sziget település a kövesdi uradalomhoz tartozott.

1475 körül végzett adóösszeírás szerint Sziget Sarmasági Elek (Allexi) birtoka volt.

1543-ban Sarmasági László, István és Mihály birtoka volt.

1570-ben Sarmasági Miklós és Sarmasági Mihályné birtoka volt, 1604-ben pedig Sarmasági Zsigmond birtoka volt.

1682 előtti török, majd kuruc időkben e település is elpusztult más huszonnégy középszolnoki faluval együtt. Sokáig puszta volt, s csak 1715-ben települt újra.

1797-ben Kemény Simon birtokának írták.

1847-ben 243 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 386 lakosa volt, ebből 352 fő oláh, 16 magyar, 7 német, 11 egyéb nyelvű. A népességből 355 fő görögkatolikus, 24 református, 7 izraelita volt. A házak száma ekkor 79 volt.

A 2002-es népszámláláskor 566 lakosa közöl 534 fő (94,3%) román, 30 (5,3%) cigány, 2 (0,4%) magyar volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 499–501. o. Online elérés