Csicsógombás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csicsógombás (Gostila)
Biserica de lemn din Gostila01.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Blenkemező
Irányítószám 457277
SIRUTA-kód 142408
Népesség
Népesség 424 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 227 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csicsógombás (Románia)
Csicsógombás
Csicsógombás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 23° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 25″, k. h. 23° 48′ 15″
Csicsógombás környéke 1769-1773 között

Csicsógombás település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Gosztilicza és a Valea Cel Mare (Nagy patak) patak mentén, mely Blenkemezőnél egyesül a falkusai és bábai patakkal, Nagyilondától keletre, Blenkemező és Guga között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1553-ban említették először Gostilla néven. 1570-ben Costylla, 1599-ben Goztella, 1617-ben Guztillare, 1890-ben Gombás néven írták nevét.

Gombás Csicsóvár tartozéka volt, neve csak 1553-ban fordult elő először a korabeli okiratokban. Egy 1598 évi tanúvallomás is új falunak mondta Gosztillát. A hagyomány szerint a mostani község közepén egy nagy tó volt, ennek partjára telepedett le a Belk család, majd az 1717 beli tatárjárás után a Máramaros vármegyéből származó Dáncs és Szeván családok és még más családok is itt telepedtek le. Ma is az ő utódaik lakják a falut.

1570-ben II. János király a falut Kővár urának, Hagymás Kristófnak adományozta.

1590-ben Kővárhoz tartozó kincstári birtoknak írták.

1592-ben Báthory Zsigmond e Kővárhoz tartozó birtokot Szentbenedeki Keresztúri Kristóf kővári kapitánynak adományozta.

1617-ben Bethlen Gábor fejedelem e birtokot a Kornis család-nak adományozta.

1649-ben II. Rákóczi György az ekkor Szamosújvárhoz tartozó birtokot Kornis Ferencnek, Kolozs vármegye főispánjának és nejének Wesselényi Katának és gyermekeiknek adta zálogba.

1665-ben Kornis Ferenc birtokán gyermekei megosztoztak, míg a többi részt lánytestvérei Anna (Perényi Gáborné) és Krisztina (Perényi Ferencné) örökölte.

1700-ban gróf Mikes Mihály vette zálogba Perényi Imrétől, Miklóstól és Gábortól, majd Haller Istvánnak engedte át.

1820-ban végzett összeíráskor főbb birtokosai voltak: gróf Kornis Ignácné gróf Teleki Anna, gróf Haller család, Haller János, és a báró Henter család, báró Henter Antal.

1831-ben a településnek 411 lakosa volt.

1857-ben Gosztilla 593 lakosából 585 görögkeleti, 8 zsidó. A házak száma ekkor 100 volt.

1886-ban 686 lakosa volt, melyből 657 görögkeleti és 11 zsidó.

1891-ben 681 lakosából 1 görög katolikus, 660 görögkeleti, 20 izraelita volt.

Csicsógombás (Gostilla) a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.