Buzamező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buzamező (Buzaș)
Buzamező görögkeleti fatemploma
Buzamező görögkeleti fatemploma
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang falu
Községközpont Oroszmező
Irányítószám 457291
SIRUTA-kód 142514
Népesség
Népesség 156 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 246 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Buzamező (Románia)
Buzamező
Buzamező
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 18′ 25″, k. h. 23° 34′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 25″, k. h. 23° 34′ 45″

Buzamező (románul: Buzaș) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, a Szamos bal partja közelében, Zsibótól északkeletre, Oroszmező és Konkolyfalva között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Buzamező nevét az oklevelek 1554-ben említették először Buzamezeo néven. Románul Buzasiu néven írták. A település kezdetektől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. Nevét is a búzatermesztésről kapta.

1554-ben Balassa Imre özvegyét Somi Annát írták a település birtokosának, aki birtokának negyedrészét második férjére Patócsi Boldizsárra hagyta.

1560-ban II. János király Bebek Ferenctől birtokrészét Bátori Kristófnak és nejének Damiska Katának adományozta, 1564-ben pedig a Somi Annáról gyermekeire szállt birtokrészt azoktól hűtlenségük miatt ugyancsak elkobozta és Némethi Ferenc tokaji várnagynak, s nejének Balassa Zsófiának és annak testvérének Balassa Margitnak adományozta.

1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni birtokrészét Bocskai Istvánnak adományozta

1600-ban Mihály vajda a Bocskai Istvántól hűtlenség miatt elvett itteni birtokrészét Csáky Istvánnak adományozta.

1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni birtokrészükben megerősítette.

1694-ben Kornis Zsigmond birtoka volt.

1696-ban Buzamező hódoltsági falu volt.

Az 1600-as évek közepétől 1739-ig a Kornis család tagjainak birtoka volt.

1810-ben gróf Haller Jánosnét írták birtokosának.

1820-ban gróf Lázár Jánosné gróf Kornis Anna utódaié.

1857-ben 287 lakosa volt, 54 házban. Lakosai közül 2 római katolikus, 267 görög katolikus, 5 református, 13 zsidó volt.

1863-ban Buzamezőt Hosszú László, báró Jósika Miklós, Leó Gyula, és Géza, Frink Jakab birtokának írták. 1886-ban 60 házban 277 oláh lakosa volt. Határa 1593 kataszteri hold volt.

1891-ben 312 lakosa volt, ebből 1 római katolikus, 297 görög katolikus, 5 református, 9 izraelita volt.

1898-ban Frink Endre és Lajos, valamint Vertik Gáborné Ujfalvi Eszter birtoka volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

  • Daday Jenő bölcseleti doktor a magyar Nemzeti Múzeum segédőre, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Daday Elek és Méhessy Sarolta fia 1855. május 24-én itt Buzamezőn született. Kolozsváron tanult, természetrajzi és állattani kutatásokkal foglalkozott, e témában írta cikkeit is.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.