Krasznahídvég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznahídvég (Măeriște)
RO SJ Maeriste 1.jpg
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Szilágy
Rang községközpont
Beosztott falvak Kerestelek, Doh, Somlyógyőrtelek, Maladé, Somlyóújlak
Népesség
Népesség 805 fő (2002)[1] +/-
Község népessége 3081 (2011)[2]
Magyar lakosság 4
Földrajzi adatok
Terület 74,97 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznahídvég  (Románia)
Krasznahídvég
Krasznahídvég
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 26″, k. h. 22° 47′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 26″, k. h. 22° 47′ 31″

Krasznahídvég (románul Măeriște) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágy megyében, a Kraszna folyó mellett, Szilágysomlyótól északra fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község határán, a Kraszna folyón egykor vámhíd volt, és e híd mellett épültek később az első lakóházak. A közeli Ilosva település lakói a helységet Hídvég-nek nevezték el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krasznahídvég nevét az oklevelek 1351-ben említették először Hidueg, 1352-ben Hydweg néven.

A Kraszna vámhídja köré épült település első ismert birtokosa Medgyesi Simon volt, aki 1351-ben leánynegyed fejében nővérének Báthory Lászlónénak és annak rokonainak adta.

Hídvéget a későbbiekben a Somlyói Báthori-család és rokonságának birtokai között tartották számon.

1576-ban Somlói Báthory István a Kraszna vármegyei Hídvég tizedét a Bánfiaknak adományozta.

1641-ben Hídvég birtokán Lónyai Zsigmond és mások osztozkodtak.

1715-ben a településen 11 jobbágy háztartás fizetett adót; 7 magyar, 4 oláh.

Az 1808-as öszzeíráskor báró Huszár, gróf Toldalagi, gróf Bethlen, báró Bánfi, gróf Károlyi, Gencsy Osváth, Makrai, Zoltán, Ágoston, Szikszai és Módi családik birtoka volt. 1847-ben 419 lakosa volt, melyből 6 rókai katolikus, 404 görög katolikus, 9 izraelita.

1890-ben 783 lakosából 44 magyar, 6 német, 720 oláh, 3 egyéb nyelvű volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus kőtemploma.

A faluban 1802-ben kezdték vezetni az anyakönyvet.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 508–515. o. Online elérés