Nagyszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszeg (Noțig)
Görögkatolikus fatemplom
Görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségSzilágyszeg
Rang falu
Községközpont Szilágyszeg
Irányítószám 457299
SIRUTA-kód 142603
Népesség
Népesség414 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 55″, k. h. 23° 12′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 55″, k. h. 23° 12′ 58″
SablonWikidataSegítség

Nagyszeg település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágycsehtől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét 1387-ben említették először az oklevelek Nagyzegh néven.

1462-ben Naghzeg, 1450-ben Naghzwg, 1462-ben és 1475-ben Naghzeg néven írták. A település az aranyosi várhoz tartozott.

Nagyszeg első ismert birtokosai a Kusalyi Jakcs család tagjai voltak.

487-ben Kusalyi Jakcs László itteni birtokát Bélteki Drágffy Bertalannak zálogosította el.

1510-ben a Kusalyiak közül László adta zálogba itteni birtokát Vajda Istvánnak és fiának Mihálynak.

1533-ban a fennmaradt oklevelek szerint Kusalyi Jakcs Mihály Középszolnok vármegye ispánja is részbirtokos volt Nagyszegen.

1797-ben a hadi terhekhez való hozzájárulásra való összeíráskor Nagyszeg főbb birtokosai voltak: báró Wesselényi Farkas, gróf Gyulai József, báró Huszár Antal, gróf Teleki Ádám utódai, és iktári gróf Bethlen Sámuel.

1847-ben 2689 lakosa volt. Ebből 2681 görögkatolikus, 8 református volt.

A szájhagyományok szerint Nagyszeg régen a báró Wesselényi család gazdatiszti lakja körül feküdt, ahol vár is állt egykor.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma 1835-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]