Egyháznagyszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48,0979°, k. h. 18,1812°

Egyháznagyszeg (szlovákul Kostolný Sek) Nagysurány város része, egykor önálló település Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kisalföldön, Nagysurány központjától 1 km-re északra a Nyitra jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területén a legkorábbi leletek a bronzkorig nyúlnak vissza. A települést 1221-ben II. András királynak abban az oklevelében említik először, melyben az esztergomi érsekséget megerősíti birtokaiban. Ebben a község neve Zeg néven tűnik fel. Egykori pálos kolostorát a Hont-Pázmány nembeli Ladomér esztergomi érsek építtette a 13. században.

A mai temető területén végzett ásatások során Zsigmond korabeli pénzérmék kerültek elő. Legutóbb 2009-ben találtak Rákóczi korabeli rézpénz éremleletet, mely több mint 1700 darabot számlált.[1] Főbb birtokosai közül a Turcsányi család kúriát is épített itt.

Fényes Elek szerint "Nagyszeg, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Surányhoz 1/4 mfdnyire: 229 kath., 7 zsidó lak. első osztálybeli határral. F. u. többen. Ut. p. Érsekujvár. " [2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

Őshonos magyar lakossága a török korban jelentősen megfogyatkozott. A 18. század kezdetétől betelepülő morva népesség azután nagyrészt magába olvasztotta magyar lakosságát. 1910-ben 950, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben Nagysurány 10 491 lakosából 10 206 szlovák, 88 magyar és 67 cseh volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Rózsafűzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1878-ban épült.
  • Új katolikus temploma 1998 és 2000 között épült.
  • A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt kápolnája az 1920-as években épült.
  • Egykori pálos kolostora a 13. században épült késő román stílusban. A kolostor U alakú volt, a dél szárnya emeletes, melyhez a saroknál csatlakozott a templom. A 17. században a törökök elfoglalták a kolostort, így a pálosok Máriacsaládra menekültek. A törökök a kolostorból istállót csináltak, majd amikor 1683-1685 között végleg elhagyni készültek a területet, a kolostort felgyújtották. Az eredeti épületből csak a templomtorony maradt meg, amelyet 1878-ban a hívek lebontottak és maradványaiból építették fel az új egyháznagyszegi templomot.

Források[szerkesztés]

  • Furman, M. - Budaj, M. - Hunka, J. 2013: Rákociho poltury zo Šurian - Kostolného Seku. Bratislava.
  • Ivan Cheben 1996: Laténsky kostrový hrob zo Šurian-Kostolného Seku. AVANS 1994, 98.

További információk[szerkesztés]