Kisderzsida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisderzsida (Dersida)
Kisderzsida görögkatolikus fatemploma
Kisderzsida görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Nagyderzsida
Irányítószám 457041
SIRUTA-kód 140306
Népesség
Népesség1837 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisderzsida (Románia)
Kisderzsida
Kisderzsida
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 23′ 17″, k. h. 22° 48′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 17″, k. h. 22° 48′ 06″

Kisderzsida település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágy megyében, Tasnádtól délkeletre, a Kraszna jobb partján, Girókuta és Sarmaság között fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Derzs régi magyar személynévből ered. Dershyida-Derzs hídja a Kraszna folyó két partján található Kis- és Nagyderzsidát összekötő hídról nevezve.

Története[szerkesztés]

Derzsida nevét 1205-1235 között említették először villa Dobur néven a Váradi Regestrumban. Derzsida nevét a Lipszki féle térkép is Dobor-nak írta.

1349-ben Derzsida, 1423-ban Dersida, 1427-ben Dersyda, 1441-ben Dershyda, 1459-ben Dershida, 1475-ben Kis-Derzsida néven írta.

Derzsida ma kettő van: Kis-és Nagyderzsida. Kisderzsida a Kraszna jobb, Nagyderzsida a ball partján fekszik.

1423-ban Kusalyi Jakcs György fiait Zsigmond király parancsára iktatta be a váradi káptalan Derzsida birtokába.

1487-ben Mátyás király a Majádi család tagjait iktattatta be az itteni birtokba.

1526-ban II. Lajos király Budán újra a Majádi családnak adományozza a birtokot.

1572-ig Dobai János halálával per folyt Derzsida részbirtokáért Ilosvai Dobai, másként Banga Jánosné Guthy Anna és Horváth Istvánné Dobai Erzsébet között.

1641-ben Jenyczei Szunyogh Gáspáné Losonczi Bánfi Zsuzsanna birtoka volt, aki pénzszükség miatt eladta mindkét Derzsidát örök áron, visszavonhatatlanul Gyerőmonostori Kemény Jánosnak és örököseinek.

1722-ben Nagy- és Kisderzsida birtokába Rhédei Pált iktatták be, de Sarmasági Ferenc és Ádám ellentmondtak.

1797-ben végzett összeíráskor Kisderzsidának főbb birtokosai báró Kemény Miklósné, báró Kemény Farkas voltak.

Kisderzsida a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus, utóbb ortodox fatemploma 1600 és 1650 között épült. A templom figyelmet érdemel régisége mellett érdekes faliképei miatt is: A folyosón kívül az ajtó mindkét oldalán Mihály-és Gábor arkangyal képe van. Gábor után a tizenkét apostol, Péter és Pál előtt szűz Mária áll. A falat pokol- és paradicsomi jelenetek, Szent Illés tüzes szekerével, Ádám és Éva kiűzése a paradicsomból és más jelenetek borítják. A templomot a felirat szerint 1771-1772-ben festették. Az anyakönyvet 1819-től vezetik.

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 272–290. o. Online elérés
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)