Gurzófalva
| Gurzófalva (Fetindia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Magyarkecel |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarkecel |
| Irányítószám | 457247 |
| SIRUTA-kód | 142104 |
| Népesség | |
| Népesség | 230 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gurzófalva témájú médiaállományokat. | |
Gurzófalva (románul Fetindia) település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zilahtól délkeletre, Oláhkecel, Egrespatak és Zilah közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét az oklevelek 1549-ben említették először Gurzofalva néven, ekkor a váradi püspök birtokának írták.
Az 1570. évi adóösszeíráskor császári birtok volt, ekkor 5 "kapuszárnnyi" adóval adóztatták meg a császár jobbágyait.
1589-ben Báthory Zsigmondé volt, aki Sarmasághy (Sarmasághi) Miklósnak adományozta, később Sarmasághy Miklós özvegyéé, Révai Annáé lett.
1593-ban Kende Gáborné Révai Kata birtoka volt, aki 1595 évi végrendeletében leányaira, Annára és Margitra hagyta.
Az 1600-as évek első felében Jenyczei Szunyogh Gáspárné Losonczi Bánffy Zsuzsa volt Gurzófalva birtokosa, aki pénzszűke miatt 1641-ben eladta Kemény Jánosnak (aki erdélyi fejedelemként lett nevezetes) és örököseinek.
1797-ben végzett összeíráskor Kemény Simont írták a település birtokosának.
1847-ben 378 görögkatolikus lakost számoltak itt össze.
1890-ben 256 lakosa volt, melyből 5 magyar, 251 román, ebből 249 görögkatolikus, 7 izraelita. A házak száma ekkor 51 volt.
Gurzófalva a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 464–467. o. Online elérés

