Detrehem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Detrehem (Drighiu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Halmosd
Irányítószám 457163
SIRUTA-kód 141358
Népesség
Népesség415 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Detrehem (Románia)
Detrehem
Detrehem
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 46″, k. h. 22° 38′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 46″, k. h. 22° 38′ 59″

Detrehem település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szilágysomlyótól délnyugatra, Szilágynagyfalu és Halmosd közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Detrehem nevét 1341-ben Detreháza, Detreh, Detrehhaza neveken említették az oklevelek.

A Kraszna vármegyéhez tartozó Detrehem Valkó vára tartozéka volt.

1481-ben Losonczi Bánffy András bácsi nagyprépost Losonczi Bánffy Mihálynak zálogosította el.

A birtok később a Báthoryak, Borzásiak, a Bornemissza család tagjainak birtoka volt.

1600-ban Somlyai Báthori István Detreh részbirtokot Keztszegi Péternek adományozta.

1638-tól ismét Bánffy birtok lett, majd Rákóczi György, Báthory Zsófia és rokonsága birtoka volt 1777-ig, ekkor a kincstáré lett, amely Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.

1808-as összeíráskor 42 kisnemesi család birtoka, többek között birtokosai voltak a gróf Bánffy, Báró Bánffy, Kuk, Nyága, Pap, Topai, Simka, Mál családok.

A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.

Az 1910-es összeíráskor 607 lakosa volt, ebből 9 magyar, 576 román, melyből 559 görögkatolikus, 10 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus fatemploma - 1754-ben épült, már nem látható. Anyakönyvet 1826-tól vezettek.
  • Ortodox templom

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 291–293. o. Online elérés